A pajzsmirigy betegségei között igen gyakran találkozni a szervben kialakult göbökkel. Bár sokan megijednek a diagnózis hallatán, ám az esetek többségében könnyen kezelhető problémáról van szó, és csak elenyésző százalékban utal komolyabb zavarra.
Maguk a göbök kétfélék lehetnek: léteznek meleg és hideg göbök. Az izotópos vizsgálat során a meleg típus igen sok anyagot vesz fel, így a kiértékelésnél piros színt mutat (innen kapta a meleg göb elnevezést). A másik ezzel szemben egyáltalán nem vesz fel izotópokat, így a kiértékelésnél sem láthatóak benne a meleg színek – ezért hideg göbnek nevezik. Meleg göb esetében a beteg is érezhet panaszokat, mivel ennél az elváltozásnál jellemzően megjelennek a pajzsmirigy túlműködés tünetei, melyek többek között normál étkezés melletti fogyás, erős szívdobogás, valamint ritmuszavar. A meleg göbök szinte sohasem jelentenek rákos elváltozást. A hideg göbök esetében nincs jellemző tünet, így sajnos észrevenni is valamivel nehezebb őket. Ez a fajta elváltozás lehet rossz előjel is, de sokkal gyakrabban csak egyszerű gyulladásról vagy hegesedésről, jó esetben cisztáról, vagyis folyadékkal telt kis zsákról van szó, mely akár magától is felszívódhat. Rossz esetben azonban a hideg göbök rosszindulatú elváltozások is lehetnek.
Az anamnézis felvétele után a szakember fizikális vizsgálatot végez, melynek során tapintással elváltozásokat keres. Jellemzően az 1 cm-nél nagyobb göböket lehet észrevenni. Ezt UH-és laborvizsgálat követi, melynek során megállapítható, hogy a göbök mellett jelen van-e a pajzsmirigy hormontermelésében zavar. Végül a göb fajtájának meghatározására izotópos vizsgálat is szükséges lehet, valamint indokolt esetben a citológiai elemzés is indokolt, mely választ ad arra a kérdésre, hogy rosszindulatú elváltozással van-e dolgunk- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Amennyiben a göbök mérete nem túl nagy, illetve az elváltozás nem rosszindulatú, úgy jellemzően elegendő a megfigyelés. Nagyobb, komolyabb gondokat okozó göböknél indokolt lehet a műtéti beavatkozás, valamint legrosszabb esetben a pajzsmirigy teljes eltávolítására is sor kerülhet- ekkor természetesen a betegnek élethosszig tartó gyógyszeres terápiában kell részesülnie.
Pajzsmirigy göb rádiófrekvenciás eltávolításrol itt olvashat >>
forrás: Budai Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.