A cukorbetegség alattomos betegség, hiszen sokszor jelentősebb tünetek nélkül rombolja az ember szervezetét. Mivel kezelése sok esetben nehézkes és körülményes, érdemes a megelőzésre nagy gondot fordítani, főleg akkor, amikor már inzulinrezisztencia diagnózisa is fenn áll. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elárulja, milyen étrendet érdemes ebben az esetben követni.
Azoknál, akiknél inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak, fontos, hogy a rendszeres testmozgás mellett a táplálkozásukra is odafigyeljenek, hiszen legtöbbször a nem megfelelő ételek túlzott fogyasztása vezet ehhez az állapothoz, melytől már csak pár lépés a cukorbetegség.
Az inzulinrezisztencia diétájának alapja az, hogy meghatározott mennyiségű szénhidrátot kell fogyasztani, amit általában 5 részre javasolt elosztani: reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna-vacsora, és 30-20-50-20-40 grammokra érdemes szétválasztani.
Általánosságban elmondható, hogy a túl sok szénhidrát fogyasztása nem javasolt, viszont ha nagyon megkívánja, akkor arra ügyeljen, hogy a fehér lisztből készült ételeket kerülje, és inkább a teljes kiőrlésű gabonákat helyezze előtérbe. Amennyiben ételeit otthon készíti el, érdemes továbbá az élesztőt is mellőzni az ételeiből!
Ennél a résznél érdemes megemlíteni az ételek glikémiás indexét (GI) is, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszerből milyen gyorsan szívódik fel a szénhidrát a szervezetben. (Ha alacsony ez az érték, akkor lassan, ha magas, akkor gyorsan). Fontos tudni, hogy a magas GI-s ételek hirtelen megemelik az inzulin-és a vércukorszintet, így inkább az alacsonyt (0-55 GI) válassza!
„Nem mindegy tehát, hogy a szénhidrátok közül gyors vagy lassú felszívódásút (vagyis magas vagy alacsony glikémiás indexűt) eszik és az sem, hogy mikor, hiszen ajánlott ügyelni arra, hogy reggelire fele gyors, fele pedig lassú felszívódású legyen.”- tanácsolja az endokrinológus.
Azt eddig is több helyről hallhatta az ember, miszerint a vörös húsok nem tartoznak a legegészségesebb ételek közé, de hogy pontosan miért is nem?
„A vörös hús kalória és zsír szempontjából nem a legjobb választás, hiszen fokozza az érelmeszesedést, valamint növeli a koleszterinszintet. Helyette fogyasszon inkább csirkét, halat és tengeri herkentyűket. Viszont ez utóbbiakkal nem árt vigyázni, mivel a tengeri ételekre egyrészt jelentkezhet allergia (rák, kagylófélék), másrészt tartalmazhatnak jódot (még az alga is), melyek akár pajzsmirigy működészavart is okozhatnak.”- figyelmeztet dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Aminek a legfontosabb lenne lecsökkenteni a mennyiségét, az a cukor, hiszen mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség kialakulása nagyban függ ennek túlzott fogyasztásától. A legjobb az lenne, ha mindennek, amit megvesz, megnézné a cukortartalmát, és csak azt vásárolná meg, amiben csakis minimális mennyiségben található meg. Persze az étrendből teljesen kiiktatni a cukrot nem lehet, ám nagyban hozzájárulna az egészségéhez, ha édesítéshez például nyírfacukrot, illetve a stevia-t használna helyette.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.