 
			A cukorbetegség alattomos betegség, hiszen sokszor jelentősebb tünetek nélkül rombolja az ember szervezetét. Mivel kezelése sok esetben nehézkes és körülményes, érdemes a megelőzésre nagy gondot fordítani, főleg akkor, amikor már inzulinrezisztencia diagnózisa is fenn áll. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elárulja, milyen étrendet érdemes ebben az esetben követni.
	
	 Azoknál, akiknél inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak, fontos, hogy a rendszeres testmozgás mellett a táplálkozásukra is odafigyeljenek, hiszen legtöbbször a nem megfelelő ételek túlzott fogyasztása vezet ehhez az állapothoz, melytől már csak pár lépés a cukorbetegség.
Azoknál, akiknél inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak, fontos, hogy a rendszeres testmozgás mellett a táplálkozásukra is odafigyeljenek, hiszen legtöbbször a nem megfelelő ételek túlzott fogyasztása vezet ehhez az állapothoz, melytől már csak pár lépés a cukorbetegség.
Az inzulinrezisztencia diétájának alapja az, hogy meghatározott mennyiségű szénhidrátot kell fogyasztani, amit általában 5 részre javasolt elosztani: reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna-vacsora, és 30-20-50-20-40 grammokra érdemes szétválasztani.
	
	Általánosságban elmondható, hogy a túl sok szénhidrát fogyasztása nem javasolt, viszont ha nagyon megkívánja, akkor arra ügyeljen, hogy a fehér lisztből készült ételeket kerülje, és inkább a teljes kiőrlésű gabonákat helyezze előtérbe. Amennyiben ételeit otthon készíti el, érdemes továbbá az élesztőt is mellőzni az ételeiből!
	
	Ennél a résznél érdemes megemlíteni az ételek glikémiás indexét (GI) is, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszerből milyen gyorsan szívódik fel a szénhidrát a szervezetben. (Ha alacsony ez az érték, akkor lassan, ha magas, akkor gyorsan). Fontos tudni, hogy a magas GI-s ételek hirtelen megemelik az inzulin-és a vércukorszintet, így inkább az alacsonyt (0-55 GI) válassza!
	
	„Nem mindegy tehát, hogy a szénhidrátok közül gyors vagy lassú felszívódásút (vagyis magas vagy alacsony glikémiás indexűt) eszik és az sem, hogy mikor, hiszen ajánlott ügyelni arra, hogy reggelire fele gyors, fele pedig lassú felszívódású legyen.”- tanácsolja az endokrinológus.
	Azt eddig is több helyről hallhatta az ember, miszerint a vörös húsok nem tartoznak a legegészségesebb ételek közé, de hogy pontosan miért is nem?
	„A vörös hús kalória és zsír szempontjából nem a legjobb választás, hiszen fokozza az érelmeszesedést, valamint növeli a koleszterinszintet. Helyette fogyasszon inkább csirkét, halat és tengeri herkentyűket. Viszont ez utóbbiakkal nem árt vigyázni, mivel a tengeri ételekre egyrészt jelentkezhet allergia (rák, kagylófélék), másrészt tartalmazhatnak jódot (még az alga is), melyek akár pajzsmirigy működészavart is okozhatnak.”- figyelmeztet dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Aminek a legfontosabb lenne lecsökkenteni a mennyiségét, az a cukor, hiszen mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség kialakulása nagyban függ ennek túlzott fogyasztásától. A legjobb az lenne, ha mindennek, amit megvesz, megnézné a cukortartalmát, és csak azt vásárolná meg, amiben csakis minimális mennyiségben található meg. Persze az étrendből teljesen kiiktatni a cukrot nem lehet, ám nagyban hozzájárulna az egészségéhez, ha édesítéshez például nyírfacukrot, illetve a stevia-t használna helyette.
	
	 
 
							Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
 
							A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
 
							A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.