A cukorbetegség alattomos betegség, hiszen sokszor jelentősebb tünetek nélkül rombolja az ember szervezetét. Mivel kezelése sok esetben nehézkes és körülményes, érdemes a megelőzésre nagy gondot fordítani, főleg akkor, amikor már inzulinrezisztencia diagnózisa is fenn áll. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elárulja, milyen étrendet érdemes ebben az esetben követni.
Azoknál, akiknél inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak, fontos, hogy a rendszeres testmozgás mellett a táplálkozásukra is odafigyeljenek, hiszen legtöbbször a nem megfelelő ételek túlzott fogyasztása vezet ehhez az állapothoz, melytől már csak pár lépés a cukorbetegség.
Az inzulinrezisztencia diétájának alapja az, hogy meghatározott mennyiségű szénhidrátot kell fogyasztani, amit általában 5 részre javasolt elosztani: reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna-vacsora, és 30-20-50-20-40 grammokra érdemes szétválasztani.
Általánosságban elmondható, hogy a túl sok szénhidrát fogyasztása nem javasolt, viszont ha nagyon megkívánja, akkor arra ügyeljen, hogy a fehér lisztből készült ételeket kerülje, és inkább a teljes kiőrlésű gabonákat helyezze előtérbe. Amennyiben ételeit otthon készíti el, érdemes továbbá az élesztőt is mellőzni az ételeiből!
Ennél a résznél érdemes megemlíteni az ételek glikémiás indexét (GI) is, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszerből milyen gyorsan szívódik fel a szénhidrát a szervezetben. (Ha alacsony ez az érték, akkor lassan, ha magas, akkor gyorsan). Fontos tudni, hogy a magas GI-s ételek hirtelen megemelik az inzulin-és a vércukorszintet, így inkább az alacsonyt (0-55 GI) válassza!
„Nem mindegy tehát, hogy a szénhidrátok közül gyors vagy lassú felszívódásút (vagyis magas vagy alacsony glikémiás indexűt) eszik és az sem, hogy mikor, hiszen ajánlott ügyelni arra, hogy reggelire fele gyors, fele pedig lassú felszívódású legyen.”- tanácsolja az endokrinológus.
Azt eddig is több helyről hallhatta az ember, miszerint a vörös húsok nem tartoznak a legegészségesebb ételek közé, de hogy pontosan miért is nem?
„A vörös hús kalória és zsír szempontjából nem a legjobb választás, hiszen fokozza az érelmeszesedést, valamint növeli a koleszterinszintet. Helyette fogyasszon inkább csirkét, halat és tengeri herkentyűket. Viszont ez utóbbiakkal nem árt vigyázni, mivel a tengeri ételekre egyrészt jelentkezhet allergia (rák, kagylófélék), másrészt tartalmazhatnak jódot (még az alga is), melyek akár pajzsmirigy működészavart is okozhatnak.”- figyelmeztet dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Aminek a legfontosabb lenne lecsökkenteni a mennyiségét, az a cukor, hiszen mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség kialakulása nagyban függ ennek túlzott fogyasztásától. A legjobb az lenne, ha mindennek, amit megvesz, megnézné a cukortartalmát, és csak azt vásárolná meg, amiben csakis minimális mennyiségben található meg. Persze az étrendből teljesen kiiktatni a cukrot nem lehet, ám nagyban hozzájárulna az egészségéhez, ha édesítéshez például nyírfacukrot, illetve a stevia-t használna helyette.
A pajzsmirigyhormonok - így a TSH is - a terhesség során az anya és a fejlődő magzat számára fontosak. Többek között szerepet játszanak a magzat idegrendszerének és agyának fejlődésében, különösen a várandósság korai szakaszában, ezért a terhesgondozás során ellenőrzik az értéket. Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy terhesség alatt a TSH normálértéke más, mint nem terhes állapotban, és az érték a terhesség időszakától is függ.
A tesztoszteron elsősorban férfi nemi hormonként ismert, de a nők szervezetében is jelen van, és mindkét nemben szerepet játszik többek között a testösszetétel, az izomtömeg, a csontanyagcsere és a szexuális funkciók szabályozásában. Férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint és a kardiometabolikus betegségek – például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma – között jól ismert összefüggés figyelhető meg. Dr. Kollár Réka, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat összetett és kétirányú: az alacsony tesztoszteronszint egyben az általános egészségi állapot és bizonyos anyagcserezavarok jelzője is lehet.
Ha valaki olyan tüneteket érzékel magán, mint például a hízás, a hajhullás, az alvászavar, a székrekedés, könnyen arra gondolhat, hogy mindez „csupán” az életmód következménye. Holott a pajzsmirigy alulműködése, vagyis a hypothyreosis is okozhat ilyen és más, érezhető vagy mérhető panaszokat. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint a jó hír, hogy megfelelő kezeléssel ezek a tünetek visszafordíthatók, a hosszú távú szövődmények megelőzhetők.
Hasznos életmódtanácsok, szakmai információk és valódi tapasztalatok egy támogató közösségben, hogy pajzsmirigy betegséggel is harmonikus, energikus és teljes életet élhess.
Belépek!
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes, aktív életet inzulinrezisztenciával! Tapasztalatok, gyakorlati tippek és hiteles szakmai információk segítik, hogy biztos háttérrel és tudatosan alakíthasd az életed.
Belépek!