Többségük jól kezelhető, a gyógyulási arány magasabb, mint más daganatos betegségek esetében. Rendszerint a nyelési nehézség, nyaki duzzanat és tartós rekedtség viszi orvoshoz a beteget. A betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa foglalta össze.
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. Két típust különböztetünk meg: a meleg göbök pajzsmirigy túlműködést - erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás - okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható, a hideg göbök egy része lehet rosszindulatú.
A pajzsmirigy daganatos elváltozására utalhat az elhúzódó rekedtség, a nyelési nehézség, a nyaki duzzanat, a nyak- és torokfájdalom és a megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók. Mivel a felsorolt panaszok több, egyéb betegséget is jelezhetnek, a göbök kizárásához elsőként a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatára van szükség, emellett laborvizsgálat elvégzésére is sor kerül.
Ha a göbök jelenléte bebizonyosodik, arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat segítségével kaphatunk képet. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat is kötelező.
Ha az elvégzett vizsgálatok alapján bebizonyosodik, hogy a daganat rosszindulatú, akkor gyakoriságuk szerint négy fajta szövettani diagnózissal szembesülhet a beteg. A leggyakoribb a papilláris, az összes beteg mintegy 80 százalékánál ez a típus mutatható ki. Ezt követi a follikuláris, a medulláris és az elsősorban idősebb emberekben előforduló anaplasztikus ráknak nevezett forma.
A pajzsmirigydaganat kezelése elsősorban műtéti úton valósul meg, az érintett szövet és a környező nyirokcsomók eltávolításával, illetve izotópos kezelésre is sor kerülhet. A betegség akár évtizedekkel később is kiújulhat, a betegek kezelése ezért rendszeres ellenőrzést igényel, illetve szükséges a hormonpótlás beállítása is.
Mivel a pajzsmirigy betegségei igen szertágazó tüneteket okozhatnak, ezért lényeges, hogy minden, számunkra jelentéktelennek, vagy a betegséggel nem összefüggőnek tűnő tünetről is beszámoljunk, ami az egyéb panaszok mellett jelentkezett. Gondoljuk át, hogy a panaszok állandóan, vagy időszakosan jelentkeznek-e, mi az, amitől felerősödnek? A pajzsmirigybetegségek kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, ezért kérdezzük meg a családtagokat, hogy náluk jelentkezett-e korábban hasonló panasz.
A hormonális rendszer felborulását az életünkben bekövetkező nagyobb változások, stresszhelyzetek is előidézhetik, ezért érdemes ezt is megemlíteni kezelőorvosunknak, az első vizsgálat alkalmával.
Írjuk össze a rendszeresen szedett gyógyszerek, táplálékkiegészítők listáját.
Gondoljuk át azt is, hogy mi mit szeretnénk kérdezni az állapotunkról. Szükséges lehet-e például szüneteltetnünk a sportot, vagy változtatni étkezésünkön?
Fontos, betegek biztonságát veszélyeztető internetes visszaélésre hívja fel az Endokrinközpont minden páciens figyelmét.
A mai napig vizsgálják, hogy a túlsúly a pajzsmirigybetegségek egyik tünete vagy éppen az elhízás növeli-e a pajzsmirigy betegségek rizikóját. Dr. Egyed-Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa összefoglalja a tudnivalókat és ismerteti a testsúlycsökkentés lehetőségeit pajzsmirigy alulműködés esetén.
