Tudta, hogy a nassolás pozitív hatással is lehet az egészségünkre, hogy ha mértékletesen és a megfelelő alapanyaggal tesszük? Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa szerint a legjobb választás a vitamin raktárak feltöltésére a téli időszakban az olajos magvak, valamint az aszalt és szárított gyümölcsök, hiszen jóval kevesebb nyers gyümölcs és zöldség áll rendelkezésünkre, mint a melegebb hónapokban.
Sok fogyókúrázó nem mer olajos magvakat fogyasztani, mert köztudottan magas a zsír és a kalória tartalmuk. Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy igencsak bővelkednek telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban és zsírban oldódó vitaminokban. Sőt, egyes kutatások szerint akár 30%-kal is csökkenthetik a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, ugyanis kedvező zsírsav összetételüknek köszönhetően mérséklik a „rossz” LDL koleszterin szintjét. Ráadásul kiemelkedő E-vitamin tartalmuk hozzájárul a szabadgyökök semlegesítéséhez is. Ezen kívül gyulladáscsökkentő hatással is bírnak köszönhetően az egyik aminosavuknak (arginin), és omega-3 tartalmuknak.
A boltokban kapható aszalt és szárított gyümölcsök alapvetően egészségesek, de lehetőleg ne tartalmazzanak hozzáadott cukrokat, ami egyébként nem is lenne szükséges, hiszen ezek önmagukban is édesek. Itt is fontos mértéket tartani, hiszen szárított gyümölcsökből hajlamosak vagyunk sokkal többet elfogyasztani, mint a nyers társaikból. Ennek oka, hogy súlyra könnyebbek lesznek a víz nagy részének elvesztése miatt, ám a kalória és cukor tartalmuk megnő. Érdemes továbbá tudni, hogy a szárított gyümölcsök nagy részben megőrzik a vitamin és ásványi anyag tartalmukat, ám a magas hőmérséklet hatására a C-vitamin tartalmuk csökken! Magas rosttartalmuknak köszönhetően elősegítik a megfelelő bélműködést.
Mind az olajos magvak, mind az aszalt gyümölcsök jó kiegészítői lehetnek a reggeli müzlinek, édes és sós süteményeknek, de akár a rántott ételeket is feldobhatja, ha a panírba a zsemlemorzsa mellett egy kis szezámmag, tökmag is szerepel.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.