A várandósság és a szoptatás időszakában a tejcsorgás teljesen normális jelenség, ám előfordulhat, hogy terhesség fennállása nélkül tapasztaljuk, sőt, akár férfiként is. Ekkor érdemes hormonzavarra gondolni, ugyanis nagy valószínűséggel prolaktin túltermelés áll a háttérben. Dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudhatjuk, miként lehet véget vetni a kellemetlen állapotnak.
Az agyalapi mirigy, azaz a hipofízis által termelt hormon a prolaktin, mely részt vesz az anyagcserében, a növekedésben, valamint a terhesség létrejöttében és a szoptatásban. Legtöbben tejelválasztó, illetve a stressz során nagy mennyiségben jelen lévő hormonként ismerik. A prolaktin ezen kívül a szülés után gátolja a tüszőérést, megakadályozva a terhesség létrejöttét. Azonban ez akár a visszájára is fordulhat, ugyanis ha pl. a stressz hatására megemelkedik a szintje, akkor akár meddősséget, vetélést is okozhat, mivel gátolja a beágyazódást.
A prolaktin túltermelődése tehát megakadályozhatja a gyermekáldást, így ha hosszabb idő után sem mutat pozitívat a terhességi teszt, érdemes hormonvizsgálattal ellenőriztetni a szintjét, főleg akkor, ha stresszesebb életmódot folytat. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ugyanis stressz hatására a szervezetben megemelkedik a prolaktin szint.
Azonban érdemes tudni, hogy nem csak a teherbeesési nehézségek, hanem más jelek is felhívhatják a problémára a figyelmet: ilyen például a libidó csökkenése, a mestruációs zavarok, stressz, elhízás, alvászavarok, izzadás, látászavar, valamint - tejelválasztó hormon lévén - a terhesség nélküli tejcsorgás (férfiak esetében is).
A megnövekedett prolaktin szint hátterében a stresszen kívül betegségek is állhatnak, hiszen a pajzsmirigy alulműködés, Cushing-kór, illetve prolaktinóma (az agyalapi mirigy jóindulatú daganata) mind emelkedett értéket eredményezhetnek.
Látható tehát, hogy a magas prolaktin szint számos problémát vonhat maga után, így kezelni szükséget. Viszont ehhez fontos tudni, mi is okozza a hormon túltermelődését, hiszen a terápiát ehhez szükséges igazítani. Éppen ezért hipofízis betegség gyanúja esetén MRI felvétel szükséges, amivel pontosabb képet lehet kapni a probléma forrásáról.
Rossz esetben műtétre is sor kerülhet (nagy méretű daganat esetén), ám legtöbbször gyógyszeres kezeléssel és a stressz csökkentésével jelentős javulás érhető el, melynek következtében a panaszok megszűnnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.