A szülés utáni rossz közérzet gyakori probléma, melynek hátterében leggyakrabban a hormonális változások illetve a kimerültség áll. Azonban előfordulhat, hogy szülés utáni pajzsmirigyzavar van szó. Hogy ez pontosan mit is jelent, miért alakul ki és miként lehet kezelni, azt dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
A várandósság alatt számtalan változás megy végbe az anyuka szervezetében. Ilyen többek között a fokozott vérellátás, mely a méh működését támogatja, a megnövekedett progeszteron-és az ösztrogénszint, valamint a medence ízületei és szalagjai meglazulnak és rugalmasabbá válnak. Továbbá a terhesség alatt a kismama immunrendszeres takarékra van téve, relatív immunszuppresszió áll fenn- tehát nem olyan erős az immunrendszer működése, hogy a genetikailag félig idegen magzat ne lökődjön ki a szervezetből. Ám ez a szülés után megszűnik, amikor is el kezd dolgozni az immunrendszer, vagyis a pajzsmirigy autoimmun gyulladása fellángol vagy kialakul.
A terhesség utáni pajzsmirigygyulladás – azaz a postpartum thyreoiditis- járhat pajzsmirigy túlműködéssel, de alulműködéssel is, mely a szülést követően alakul ki. Általában túlműködési tünetekkel kezdődik: ekkor szapora szívdobogás, nyugtalanság, álmatlanság, idegesség lép fel. Azonban ez a fázis rövid, utána pedig kevesebb hormon termelődik, és kialakul az alulműködés, ami hízással, aluszékonysággal, fáradtsággal jár - mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Vannak esetek, mikor a probléma rövid időn belül megszűnik, viszont nem zárható ki a tartós zavar (általában alulműködés) illetve a golyva kialakulása sem. Jellemzője, hogy a pajzsmirigy fájdalommentesen megduzzad, felületén göbök keletkezhetnek amit UH segítségével könnyen megállapítható. Sajnos egyértelmű, erős tünetek nem minden esetben jelzik a probléma meglétét, de a tartós fáradtság és a pajzsmirigyzavar fajtájától függően elhízás/fogyás léphet fel.
További figyelemfelkeltő tünetek
A szülés utáni pajzsmirigygyulladást csak ritkán diagnosztizálják, mivel a beteg tüneteit gyakran a terhességnek, a szülésnek és a velük járó kimerültségnek tudják be mind az orvosok, mind a kismamák. Pedig tanulmányok szerint az esetek kb. 5-15 százalékában fordul elő a probléma. Különösen veszélyeztetettek az 1-es típusú, inzulinkezelt kismamák és azok, akiknek a teherbeesés előtt is ismert autoimmun pajzsmirigy betegségük volt ( pl.: Hashimoto). Éppen ezért szülés után 6-8 héttel TSH, valamint anti TPO vizsgálat (vérvétellel) javasolt.
Attól függően, hogy alul-vagy túlműködés alakult ki, arra specifikus gyógyszeres kezelésre van szükség, egyrészt a tünetek csökkentése, másrészt az állapot romlása elkerülése érdekében. Szerencsére mindkét állapot kezelhető szoptatás alatt olyan gyógyszerekkel, melyek nem mennek át az anyatejbe. Az alulműködés sokkal gyakoribb, és akár spontán is gyógyulhat (kb. 1 év a teljes lefolyás). Viszont előfordulhat, hogy ez az alulműködés megmarad- ekkor hosszú ideig, akár élethosszig szükséges alkalmazni a pajzsmirigy hormonpótlást.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.