A szülés utáni depresszióról egyre többet hallani manapság, melynek fő tünete a kisgyermek születése utáni letargia, fáradékonyság és motiválatlanság. Bár sok esetben valóban átmeneti pszichés zavarról van szó, de lehet, hogy hormonális eltérések okozzák. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint ugyanis gyakran a pajzsmirigy alulműködése áll a depresszió hátterében.
Régebben tabuként kezelték, ám ma már egyre többen vállalják fel, miszerint gyermekük születése után a várt boldogság és öröm elmaradt, és helyette félelem, düh és kilátástalanság lett úrra rajtuk. Az állapot általában egy éven belül lép fel, ám leggyakrabban a szülés utáni első hetekre, hónapokra a jellemző. Ekkor az anya magába fordul, megrémül a rá váró feladatoktól, visszasírja korábbi életvitelét, és emiatt nem szívesen gondoskodik újszülött babájáról, mivel fél a rá nehezedő felelősségtől. Bár sok esetben a szülés utáni depresszió magától elmúlik, ám megeshet, hogy szakember segítségére van szüksége az édesanyának. Az állapotot a szülés után végbemenő természetes hormonális változások idézik elő, ám előfordulhat, hogy betegséget jelez.
A szülés után természetes folyamat, hogy a szervezet hormonális egyensúlya megbillen, ám előfordulhat, hogy emellett pajzsmirigyproblémák is fellépnek az újdonsült anyukánál. Ennek oka, hogy a várandósság során a magzat védelme miatt az immunrendszer működése gyengül, ám ez a szülés után ismét felerősödik. Az arra érzékenyeknél ekkor pajzsmirigygyulladás léphet fel, ami gyakran a szerv alulműködésében nyilvánul meg- mondja Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. Különösen azok a veszélyeztetettek, akiknek már a várandósság előtt is voltak pajzsmirigyzavarai (pl. Hashimoto-betegség).
A problémát depresszió, álmosság, kedvetlenség, hajhullás és fogyásra való képtelenség jellemzi, így könnyen összekeverhető a szülés után az alváshiányból és a hormonális változásokból adódó rosszabb közérzettel.
Dr. Békési Gábor azt javasolja, hogy a szülést követő 6.-8. hétben érdemes TSH, T3, T4 és anti-TPO vizsgálatot, valamint pajzsmirigy UH-ot végeztetni, hiszen ha bebizonyosodik a probléma, úgy megfelelő gyógyszeres kezeléssel hamar orvosolni lehet a bajt (ám az is megeshet, hogy 1 éven belül spontán gyógyul). A hormonszint normalizálása után az anyuka újra erőre kaphat és élvezheti a kisbabájával töltött napokat.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.