A szülés utáni depresszióról egyre többet hallani manapság, melynek fő tünete a kisgyermek születése utáni letargia, fáradékonyság és motiválatlanság. Bár sok esetben valóban átmeneti pszichés zavarról van szó, de lehet, hogy hormonális eltérések okozzák. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint ugyanis gyakran a pajzsmirigy alulműködése áll a depresszió hátterében.
Régebben tabuként kezelték, ám ma már egyre többen vállalják fel, miszerint gyermekük születése után a várt boldogság és öröm elmaradt, és helyette félelem, düh és kilátástalanság lett úrra rajtuk. Az állapot általában egy éven belül lép fel, ám leggyakrabban a szülés utáni első hetekre, hónapokra a jellemző. Ekkor az anya magába fordul, megrémül a rá váró feladatoktól, visszasírja korábbi életvitelét, és emiatt nem szívesen gondoskodik újszülött babájáról, mivel fél a rá nehezedő felelősségtől. Bár sok esetben a szülés utáni depresszió magától elmúlik, ám megeshet, hogy szakember segítségére van szüksége az édesanyának. Az állapotot a szülés után végbemenő természetes hormonális változások idézik elő, ám előfordulhat, hogy betegséget jelez.
A szülés után természetes folyamat, hogy a szervezet hormonális egyensúlya megbillen, ám előfordulhat, hogy emellett pajzsmirigyproblémák is fellépnek az újdonsült anyukánál. Ennek oka, hogy a várandósság során a magzat védelme miatt az immunrendszer működése gyengül, ám ez a szülés után ismét felerősödik. Az arra érzékenyeknél ekkor pajzsmirigygyulladás léphet fel, ami gyakran a szerv alulműködésében nyilvánul meg- mondja Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. Különösen azok a veszélyeztetettek, akiknek már a várandósság előtt is voltak pajzsmirigyzavarai (pl. Hashimoto-betegség).
A problémát depresszió, álmosság, kedvetlenség, hajhullás és fogyásra való képtelenség jellemzi, így könnyen összekeverhető a szülés után az alváshiányból és a hormonális változásokból adódó rosszabb közérzettel.
Dr. Békési Gábor azt javasolja, hogy a szülést követő 6.-8. hétben érdemes TSH, T3, T4 és anti-TPO vizsgálatot, valamint pajzsmirigy UH-ot végeztetni, hiszen ha bebizonyosodik a probléma, úgy megfelelő gyógyszeres kezeléssel hamar orvosolni lehet a bajt (ám az is megeshet, hogy 1 éven belül spontán gyógyul). A hormonszint normalizálása után az anyuka újra erőre kaphat és élvezheti a kisbabájával töltött napokat.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.