A pajzsmirigyzavarok az esetek többségében testsúlyváltozással is járnak. Alulműködés esetén normál étvágy mellett plusz kilók rakódnak a betegre, míg túlműködés esetén az illető egyre csak fogy. A túlsúly, illetve a túlságosan is vékony testalkat gyorsan szemet szúr a szakembernek, akiben felmerülhet a pajzsmirigyzavar gyanúja-főleg, ha egyéb tünetek is társulnak hozzá.
A pajzsmirigy alulműködés egy gyakori, ám indokolatlanul keveset hangoztatott tünete a ritkuló szemöldök, főleg annak a vége felé. Ez az ún. Hertoghe-jel, melyet Eugene Hertoghe-ról, a híres pajzsmirigykutatóról neveztek el.
Nem csak a szemöldöknél figyelhető meg ritkulás, hanem bizony a hajnál is. Leggyakrabban alulműködés esetén lép fel fokozottabb hajhullás, ám túlműködéskor sem kizárt. A hajhullás jelentkezhet az egész területen, de akár foltokban is- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája .
A pajzsmirigy túlműködéssel járó Graves-Basedow kórra gyakran a jellegzetes szemtünetei hívják fel a figyelmet. Ekkor ugyanis a szemgolyó mögött kötőszöveti duzzanat jön létre, melynek hatására a szemgolyó kidülled. A probléma nem csupán esztétikailag lehet zavaró, de hátráltathatja a szemhéjak tökéletes záródását, valamint szemszárazságot is eredményezhet.
A körmök igen nagy jelzésértékkel bírnak szervezetünk működésével kapcsolatban, hiszen állapotuk utalhat különböző betegségekre és vitaminhiányra is. Pajzsmirigy alulműködés esetén a körmök gyengévé válnak, gyakran letörnek, valamint gyakori, amikor hosszanti barázdák tarkítják a felületüket-ezek az ún. Beau-féle csíkok. Túlműködéskor pedig a köröm látványosan eltávolodhat a körömágytól, ugyanis ekkor fokozottabbá válik a sejtmegújulás.
A pajzsmirigy alulműködés gyakran társul álmossággal, fáradtsággal. Ez természetesen a beteg tekintetén is meglátszik, ám az álmos szemeket emellett az szemek környékén megjelenő ödéma is eredményezheti. Ennek oka, hogy az állapot fokozott vízvisszatartással is járhat, ami miatt akár az egész arc ödémássá, puffadttá válhat, és ez gyakran szemet szúr az orvosoknak is.
A ritkuló szemöldökhöz hasonlóan szintén indokolatlanul sokan átsiklanak a száraz, sárgás árnyalatú tenyereken is, pedig ez a panasz Hashimoto betegséget is jelezhet, ami pajzsmirigy alulműködéssel jár. Ekkor ugyanis a béta-karotin nem képes A-vitaminná alakulni- ez okozza a sárgás elszíneződést.
Természetesen annak ellenére, hogy a problémának olykor jól látható jelei is vannak, a pontos diagnózis csakis laborvizsgálattal állítható fel, melynek során figyelembe veszik a T3, T4, a TSH és szükség esetén az ATPO szintjét is. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigyzavar, úgy legtöbbször gyógyszeres kezelés indokolt, ám súlyosabb esetben izotópos terápiára vagy műtétre lehet szükség.
Amikor egy nő azt veszi észre, hogy sötét szőrszálak nőttek a mellbimbója körül, az állán, a bajusz területén, meglehetősen kellemetlennek találhatja azt, hiszen ezek klasszikusan férfias megjelenésre utalnak. Azonban mielőtt bárki úgy gondolná, elég csak kitépkedni a zavaró szőrszálakat, érdemes utánajárni, mi okozhatja ezt a jelenséget. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus beszélt a lehetséges okokról.
A vércukorszint jelentős ingadozásainak kivédése rendkívül fontos a cukorbetegek számára, akik szélsőséges esetben a ketoacidózis és/vagy a súlyos hipoglikémia felé is sodródhatnak. De vajon mi lehet az oka annak, ha nehéz beállítani a vércukorszintet, mi minden befolyásolja a hatékony kontrollt és miért fontos annyira az egyensúly beállítása? Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista adta meg a válaszokat.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.