Pajzsmirigybetegek több jódot veszíthetnek az izzadás miatt

A jód szükséges a pajzsmirigy működéséhez

A jód igen fontos a pajzsmirigy működése szempontjából, ugyanis nélkülözhetetlen a szerv hormonjainak, vagyis a T3- trijódtrionin, T4- tiroxin előállításához. Ez a kémiai elem elsősorban ivóvíz és táplálék útján kerül a szervezetbe, mivel pedig Magyarország jódhiányos területnek számít, így sokaknál jódhiány alakul ki, mely komoly befolyást gyakorol a pajzsmirigy működésére. Az állapot pajzsmirigy alulműködést, göbösödést, golyvát (strúma, pajzsmirigy megnagyobbodás) okozhat.
- Ezeknél az pajzsmirigyzavaroknál tehát szükséges a jód pótlása, ugyanis csökkenti a pajzsmirigy alulműködés mértékét, valamint ajánlható a göbök és a golyva kiegészítő terápiájaként is. Egy felnőttnek 150-200 mikrogramm (μg) jódra van szüksége, melyet bevihet élelmiszer vagy táplálékkiegészítő formájában – ismerteti Békési doktor. – Különösen nyáron kell körültekintőnek lenni, amikor a hőség és a fokozott izzadás miatt a szervezet több jódot veszít, ezért ilyenkor fontos a pótlás. Az ajánlott napi jódmennyiség elérése érdekében érdemes jódozott sót használni, és jódban gazdag élelmiszereket, például tengeri halakat, tenger gyümölcseit, tejtermékeket, jóddal dúsított ásványvizet fogyasztani. Arra is figyelni kell, hogy az úgynevezett goitrogén anyagok bizonyos fokon gátolják a pajzsmirigy jódfelvételét. Ilyen élelmiszerek főleg a keresztes virágúak, pl. a karfiol, káposzta, kínai kel, spenót, brokkoli, repce. Amennyiben ezeket szeretné fogyasztani egy pajzsmirigy alulműködéssel, strúmával, göbbel élő beteg, főzze vagy párolja meg, ugyanis ekkor a goitrogén tartalma csökken. 
Mindezzel együtt Békési doktor arra is figyelmeztet, hogy a krónikus jódhiány ellensúlyozására hirtelen fogyasztott nagy mennyiségű jód a pajzsmirigy túlműködését (jód indukált hipertireózis) idézheti elő, ami életveszélyes anyagcserezavarokhoz vezethet. Európában az élelmiszerügyi tudományos bizottság a felnőtteknél 600 μg/nap-ban határozta meg a hosszú távon biztonságos jódbevitel felső határát. Fiataloknál ez az érték kisebb, korcsoportonként változó.

Mikor fontos mégis a jódszegény étrend?

- Vannak olyan pajzsmirigy betegségek is, melyek esetén a jód nem használ, sőt a túlzott fogyasztása kifejezetten árthat. Ilyen állapot például a pajzsmirigy autoimmun gyulladása, a pajzsmirigy túlműködés, valamint az autoimmun Hashimoto kór is. Jód hatására ugyanis fokozódik a gyulladás, az autoimmun folyamatok még inkább aktivizálódnak. Nagyon fontos, hogy a várandós kismamák mindezt vegyék figyelembe, ugyanis igen sok terhes vitamin jódot tartalmaz! Ugyancsak érdemes visszafogottan fogyasztani a jódban gazdag élelmiszereket, és táplálékkiegészítő vásárlásnál is gondosan ellenőrizni szükséges az összetevőket – mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens.

Honnan tudhatjuk, hogy jódhiányunk vagy jódtöbbletünk van?

Egészséges szervezet számára a napi jódszükségletet az életkor határozza meg. 1 éves korig 40-60, 2-3 év között 70, 4 és 6 év között 90, 7 és 10 év között 120, 11 év felett pedig 150 mikrogramm. Terhesség alatt 175, szoptatás időszakában pedig ennél is magasabb, 200 mikrogramm jódot javasolt naponta elfogyasztani.
Ha azonban valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, a szervezetben lévő jód mennyiségét vizeletből javasolt először pontosan meghatározni. A jód szint meghatározása 24 órás gyűjtött vizeletből történik, hiszen a szervezet a fel nem használt jódot így üríti ki a szervezetből. Ez alapján az alábbi értékek születhetnek:

• 50-99 µg/l között: enyhe jódhiány
• 20-49,9 µg/l között: közepes jódhiány
• <20 µg/l: súlyos jódhiány
• Jód-túlterhelésről akkor lehet beszélni, ha a vizelet jód szintje meghaladja a normál tartományt.

Az eredmények alapján az endokrinológus javaslata szerint kell beállítani a fogyasztandó /fogyasztható jód mennyiségét, az orvosi kezeléssel összehangolva.

Forrás: Endokrinközpont – Prima Medica (www.endokrinkozpont.hu)