A koleszterin egy olyan anyag, amely igen fontos szerepet tölt be a szervezet megfelelő működésében, ugyanis részt vesz az anyagcsere folyamatokban, az epesavak egyik építője, valamint egyes vitaminok és hormonok előállításában is szerepe van. Két fő típusa a HDL („jó koleszterin”) és az LDL („rossz koleszterin”)- ez utóbbi felhalmozódása igen veszélyes, mivel az erekben lerakódva érszűkületet okozhat. Ez kezdetben komoly tüneteket nem mindig okoz, ám ahogy szűkül az erek átmérője, és romlik a vérellátás, úgy szédülés, fejfájás, lábfájás, szívtáji fájdalom léphet föl, attól függően, hogy a test melyik részén alakult ki az érszűkület. Az állapot nagy veszélye, hogy könnyen szívinfarktushoz, stroke-hoz, lábszárfekélyhez és egyéb szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet.
A magas koleszterinszint okai
A magas koleszterinszint egyik jellemző tünete a szemhéjaknál kialakuló, bőrből kiemelkedő, sárgás elváltozás, ám sajnos általában az illető csak vérvétel alkalmával szembesül a problémával, mivel a magas koleszterin szint gyakran semmilyen tünetet nem okoz, csak ha már a szövődmények is kialakultak.
A magas koleszterinszint gyakran már életmódváltással (diéta, mozgás) csökkenthető, ám előfordulhat, hogy az orvos gyógyszeres kezelést javasol.
Fontos azonban tudni, hogy a problémának van elsődleges és másodlagos formája is- ez utóbbi esetén valamilyen más betegség provokálja a koleszterin érték emelkedését. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint a nem javuló koleszterinszint mögött esetleg pajzsmirigy alulműködés húzódik meg. Éppen ezért ekkor érdemes laborvizsgálat útján ellenőriztetni a TSH, T3, T4 és szükség esetén az aTPO értékét. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy alulműködés, úgy gyógyszeres kezelésre van szükség, melynek hatására a koleszterin szintje javulást mutathat. A szakértő azonban azt is hozzáteszi, hogy az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra ezután is szükséges odafigyelni!
A pigmentfoltok igen zavaróak tudnak lenni, főleg akkor, ha az arcon jelentkeznek, hiszen így búcsút inthetünk az egységes bőrtónusnak. Általában a nyári időszakban jelennek meg az UV fény hatására-többek között ezért is fontos nagy figyelmet tulajdonítani a megfelelő fényvédelemnek. Azonban érdemes tudni, hogy nem csak a napfény csalogathatja elő ezeket a sötétebb foltokat, hanem bizonyos hormonális változások, hormonzavarok is. Hogy melyek ezek, azt dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa osztotta meg.
Akár már diagnosztizáltak valakinél pajzsmirigy betegséget, akár csak a gyanú merült fel, vannak olyan vizsgálatok, melyek fontosak a nyomon követés, valamint a pontos diagnózis felállítása céljából. Dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát ezekről a vizsgálatokról kérdeztük.
A Graves-Basedow-kór egy autoimmun pajzsmirigyzavar, melynek során a szerv a kelleténél nagyobb mennyiségű pajzsmirigy hormont termel. A betegek kb. fele tapasztalja az ún. Merseburgi triászként emlegetett három tünetet. Hogy melyek ezek, és mit lehet tenni, azt dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondta el.