A koleszterin egy olyan anyag, amely igen fontos szerepet tölt be a szervezet megfelelő működésében, ugyanis részt vesz az anyagcsere folyamatokban, az epesavak egyik építője, valamint egyes vitaminok és hormonok előállításában is szerepe van. Két fő típusa a HDL („jó koleszterin”) és az LDL („rossz koleszterin”)- ez utóbbi felhalmozódása igen veszélyes, mivel az erekben lerakódva érszűkületet okozhat. Ez kezdetben komoly tüneteket nem mindig okoz, ám ahogy szűkül az erek átmérője, és romlik a vérellátás, úgy szédülés, fejfájás, lábfájás, szívtáji fájdalom léphet föl, attól függően, hogy a test melyik részén alakult ki az érszűkület. Az állapot nagy veszélye, hogy könnyen szívinfarktushoz, stroke-hoz, lábszárfekélyhez és egyéb szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet.
A magas koleszterinszint okai
A magas koleszterinszint egyik jellemző tünete a szemhéjaknál kialakuló, bőrből kiemelkedő, sárgás elváltozás, ám sajnos általában az illető csak vérvétel alkalmával szembesül a problémával, mivel a magas koleszterin szint gyakran semmilyen tünetet nem okoz, csak ha már a szövődmények is kialakultak.
A magas koleszterinszint gyakran már életmódváltással (diéta, mozgás) csökkenthető, ám előfordulhat, hogy az orvos gyógyszeres kezelést javasol.
Fontos azonban tudni, hogy a problémának van elsődleges és másodlagos formája is- ez utóbbi esetén valamilyen más betegség provokálja a koleszterin érték emelkedését. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint a nem javuló koleszterinszint mögött esetleg pajzsmirigy alulműködés húzódik meg. Éppen ezért ekkor érdemes laborvizsgálat útján ellenőriztetni a TSH, T3, T4 és szükség esetén az aTPO értékét. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy alulműködés, úgy gyógyszeres kezelésre van szükség, melynek hatására a koleszterin szintje javulást mutathat. A szakértő azonban azt is hozzáteszi, hogy az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra ezután is szükséges odafigyelni!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.