A koleszterin egy olyan anyag, amely igen fontos szerepet tölt be a szervezet megfelelő működésében, ugyanis részt vesz az anyagcsere folyamatokban, az epesavak egyik építője, valamint egyes vitaminok és hormonok előállításában is szerepe van. Két fő típusa a HDL („jó koleszterin”) és az LDL („rossz koleszterin”)- ez utóbbi felhalmozódása igen veszélyes, mivel az erekben lerakódva érszűkületet okozhat. Ez kezdetben komoly tüneteket nem mindig okoz, ám ahogy szűkül az erek átmérője, és romlik a vérellátás, úgy szédülés, fejfájás, lábfájás, szívtáji fájdalom léphet föl, attól függően, hogy a test melyik részén alakult ki az érszűkület. Az állapot nagy veszélye, hogy könnyen szívinfarktushoz, stroke-hoz, lábszárfekélyhez és egyéb szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet.
A magas koleszterinszint okai
A magas koleszterinszint egyik jellemző tünete a szemhéjaknál kialakuló, bőrből kiemelkedő, sárgás elváltozás, ám sajnos általában az illető csak vérvétel alkalmával szembesül a problémával, mivel a magas koleszterin szint gyakran semmilyen tünetet nem okoz, csak ha már a szövődmények is kialakultak.
A magas koleszterinszint gyakran már életmódváltással (diéta, mozgás) csökkenthető, ám előfordulhat, hogy az orvos gyógyszeres kezelést javasol.
Fontos azonban tudni, hogy a problémának van elsődleges és másodlagos formája is- ez utóbbi esetén valamilyen más betegség provokálja a koleszterin érték emelkedését. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint a nem javuló koleszterinszint mögött esetleg pajzsmirigy alulműködés húzódik meg. Éppen ezért ekkor érdemes laborvizsgálat útján ellenőriztetni a TSH, T3, T4 és szükség esetén az aTPO értékét. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy alulműködés, úgy gyógyszeres kezelésre van szükség, melynek hatására a koleszterin szintje javulást mutathat. A szakértő azonban azt is hozzáteszi, hogy az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra ezután is szükséges odafigyelni!
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.