A szívinfarktust a diabétesz egyik félelmetes, ám gyakori lehetséges szövődményeként tartják számon. Az utóbbi időben néhány nagyobb esetszámú tanulmány eredménye alapján kérdésként merült fel, hogy a vércukorszint gyors csökkentése minden esetben segít-e az érszövődménnyel rendelkező betegek túlélésének meghosszabbításában? Dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa elárulja, vajon miként lehetne csökkenteni a szív- és érrendszeri szövődmények előfordulási esélyét.
2-es típusú cukorbetegség esetén az inzulinfelhasználásban-és a termelésben is zavar keletkezik, így a vércukorszint lényegesen megnő, ami pedig az erek károsodásához vezet, és meszes lerakódások keletkeznek bennük. Ezeken az ereken apró sérülések jöhetnek létre, ami vérrögök kialakulásához vezethet, majd elzáródásokat okozhat az agy, vagy a szív artériáiban, stroke-ot, illetve szívinfarktust kiváltva.
„A súlyos szövődmények elkerülése érdekében a betegeknek kiemelten fontos rendszeresen részt venniük diabetológiai szakellenőrzésen és a szükséges érrendszeri vizsgálatokon, melyek során pontosabb képet kaphatnak állapotukról. A cukorbeteg szakellátó helyeken a diabetológus orvos évente 2-4 alkalommal ellenőrizteti a betegek HbA1c szintjét. Ez a vizsgálat a vörösvértestekben lévő hemoglobin cukorral való telítettségét mutatja, így pontosabb képet lehet kapni az elmúlt 2-3 hónap vércukorértékeinek átlagáról. A jó cukorháztartással élő diabéteszes betegek ezen értéke 5.6 és 7.0 % között van. Magasabb értékek esetén nagyobb a veszélye az érszövődmények kialakulásának, illetve a már meglévők rosszabbodásának.”- mondja dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa.
A LSU Hospital-Based Longitudinal Study (LSUHLS) nevű vizsgálatban 29627 diabéteszes beteget vizsgáltak, akiknek nem volt ismert a szívkoszorúér betegségük, illetve nem állt fenn szívelégtelenség a vizsgálat kezdetekor. Az utánkövetésből kiderült, hogy több mint 5000 főnél alakult ki szívelégtelenség 6,5 éven belül. Továbbá azt is megállapították, hogy a kezdeti HbA1c érték minden egy százaléknyi emelkedése 9 százalékkal megemelte a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.
A cukorbetegek gondozása során a HbA1c mértékét, mint célértéket, vagy újabban, mint céltartományt adják meg és figyelik. Bár a cukorbetegek számára a céltartomány 5.6 és 7.0 % közt mozog, az érszövődménnyel rendelkező betegek esetében az ajánlások már megengedőbbek, mert elfogadhatónak tartják a 7-8% közötti értéket is. Ennek oka, hogy a már meglévő érbetegség esetén a kórosan alacsony vércukorérték (pl. hipoglikémia) veszélyesebb a hirtelen bekövetkező állapotrosszabbodás, halál szempontjából, mint a kissé emelkedett vércukorérték.
A diabetológusok minden esetben a beteg aktuális állapotához, a meglévő szövődményekhez igazítják a szükséges terápiát, mely gyakran nem lehet más, mint a helyes inzulinkezelés.
Dr. Bibok György szerint a fentebb említett vizsgálat eredménye azért fontos újdonság, mert megerősíti azt a korábban vélt összefüggést, hogy a jobb anyagcsere-állapot - kórosan alacsony vércukorérték nélkül- javíthatja a szív működését, és csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát, ami idősebb 2-es típusú cukorbetegekben fontos és gyakori szövődmény.
Forrás: Budai Endokrinközpont
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.