Az inzulinrezisztencia (IR) korunk egyik népbetegsége, mely kezeletlen esetben akár 2-es típusú cukorbetegséget vagy akár meddőséget is okozhat. A terápia fontos eleme a diéta és a mozgás, illetve a gyógyszeres kezelés amennyiben az első kettő nem bizonyul elegendőnek önmagában. Az étrend tekintetében eddig a 160grammos szénhidrát diéta követése volt a legelterjedtebb, mely magába foglalta azt, mikor milyen gyorsasággal felszívódó szénhidrát fogyasztására van szükség. Ezt figyelembe véve volt meghatározva a napi ötszöri étkezések CH mennyisége.
Mivel mindenki más és más, Így téves az az elgondolás, miszerint mindenkinek ugyanannyi mennyiség szükséges (mind zsírból, fehérjéből és szénhidrátból), hiszen számolni kell többek között az illető életkorával, fittségi szintjével, tápláltsági állapotával, anyagcseréjével. Ebből kiindulva meglehet, hogy míg valakinek a 160 gramm CH betartása megfelelő – és ezáltal javul is az állapota- ám másnak ez túl sok/kevés. Így bármennyire is szigorúan követi a diétát, nem fog lényeges eredményeket elérni.
Az inzulinrezisztencia kezelése során fontos meghatározni, hogy szükség van-e testsúlycsökkentésre. Kutatások szerint az IR-esek 60 százaléka túlsúlyos- így nekik igen lényeges momentum a súlyfeleslegtől való megszabadulás, amellyel jelentős javulást lehet elérni náluk.
A testsúly leadásában fontos szerepe van az egyénileg meghatározott szénhidrátbevitelnek, a zsírszegény táplálkozásnak és természetesen a mozgásnak. Az étrendben előnybe kell részesíteni az összetett szénhidrátokat és növelni kell a rostokat. Ezek fokozzák a teltségérzetet, továbbá lassítják a szénhidrátok felszívódását, így segítenek az egyenletes vércukor-és inzulinszint biztosításában- mondja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Azonban fontos tudni, hogy nem csak a túlsúlyosaknak, de a vékonyabbaknak is fontos a személyre szabott étrend, a megfelelő nyersanyagválogatás-és ételkészítés elsajátítása az inzulinrezisztencia szövődmények elkerülésének érdekében.
Még mielőbb bármilyen diétára adná a fejét, előtte érdemes dietetikussal konzultálni a mennyiségeket illetően. Ekkor a szakember egy előzetes állapotfelmérést végez, ahol a BMI-n kívül megállapítja a testzsír százalékot, az izomtömegét, kikérdezi a pacienst egyéb betegségeiről, táplálkozási szokásairól, lakhelyéről, lehetőségeiről, életritmusáról, stb. Ezek alapján meghatározza a személyre szabott diétát, nagy gondot fordítva a szükséges szénhidrát mennyiségre. Ezáltal egy hosszan betartható, egészséges étrendet követhet a beteg, aki ha követi a szabályokat mind a táplálkozás, mind a mozgás tekintetében, úgy gyors és tartós javulást érhet el állapotában.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.