A legtöbb ember vissza-visszatérően kénytelen megküzdeni a felesleges kilókkal, egyrészt az esztétikusabb külső, másrészt az egészség megőrzése érdekében. Éppen ezért általában a cikkek és a TV műsorok a súlyvesztésről szólnak, ám azokról, akik nem tudnak hízni, mélyen hallgatnak. Pedig valójában sokan szenvednek tőle, melynek hátterében akár hormonális zavarok is húzódhatnak. Hogy mi állhat a túlzott vékonyság hátterében arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
Számtalan cikk és tanulmány foglalkozik a túlsúly egészségügyi hatásaival, ám a túlzott soványságéval már kevesebben, pedig ugyanolyan komoly problémákat okozhat.
Először is érdemes meghatározni, mikor is beszélünk kóros vékonyságról. A legtöbb szakember ehhez a BMI, azaz a testtömeg index értékét használja (a testsúly és a testmagasság (méterben) négyzetének a hányadosa), és ha a kopott érték 18,5 alatti, akkor az már alultápláltságnak minősül. A kóros soványság több okra vezethető vissza (pszichés, betegségek, nem megfelelő táplálkozási szokások, ételallergia), ám bármi is legyen a hátterében, komoly egészségügyi problémákat okozhat. Az alacsony testsúly ugyanis hajlamosít a fertőzésekre, gyulladásokra, nagyobb eséllyel lépnek fel ekkor szívritmuszavarok, de akár a teherbeesést is megnehezítheti. Éppen ezért amennyiben a testtömegindexe 18,5 alatti, érdemes utánajárni, mi is húzódik a hátterében- főleg akkor, ha a fogyás diéta nélkül, hirtelen következett be!
Az alacsony testsúly és a fogyás leggyakrabban pajzsmirigy túlműködés következménye, ugyanis, míg az alulműködés lelassult anyagcsere folyamatokkal jár, addig a túlműködés során mindez felgyorsul. A problémát okozhatja a pajzsmirigy gyulladása, autoimmun betegsége (Graves-Basedow kór), túl sok jód a szervezetben, valamint az agyalapi mirigy (hipofízis) pajzsmirigy hormonelválasztást serkentő hormonjának túltermelődése. A betegség tünetei igen szerteágazóak, a súlyvesztés mellett felléphet heves szívdobogás, fokozott izzadás, idegesség, kidülledő szemek. Legtöbbször gyógyszeres kezelésre van szükség, ám ritkán műtétre is sor kerülhet, attól függően, mi is áll a pajzsmirigy túlműködés hátterében- mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Az Addison-kór a mellékvesekéreg kimerülésével összefüggő betegség, mely hosszú lappangási idő után alakul ki. Hátterében leggyakrabban autoimmun folyamatok állnak, ritkábban különböző fertőzések, daganatok. A betegség során a mellékvesekéreg kevesebb hormont termel, melynek hatására az anyagcsere zavart szenved- ennek hatása többek között a súlyvesztés. A kóros soványság mellett gyengeség, depresszió, pigmentációs zavarok, alacsony vérnyomás is jelentkezhet. Az állapot általában hormonpótlással kordában tartható
Bár a cukorbetegség kapcsán leggyakrabban a túlsúly jut az ember eszébe, ám ennek az ellenkezője is előfordulhat- elsősorban az 1-es típusú diabétesznél - bár a 2-es típusnál is jelentkezhet -, olyannyira, hogy gyakran a túlzott soványság hívja fel a figyelmet a gyerekeknél a betegségre. Ebben az esetben a hasnyálmirigy nem termel inzulint, így ekkor annak pótlása javasolt, hiszen inzulin nélkül a cukor nem képes bejutni a sejtekbe. A túlzott vékonyságon túl a fokozott szomjúságérzet, a hajhullás, fáradtságérzés és a gyengeség lehetnek a figyelmeztető tünetei a betegségnek.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.