A legtöbb ember vissza-visszatérően kénytelen megküzdeni a felesleges kilókkal, egyrészt az esztétikusabb külső, másrészt az egészség megőrzése érdekében. Éppen ezért általában a cikkek és a TV műsorok a súlyvesztésről szólnak, ám azokról, akik nem tudnak hízni, mélyen hallgatnak. Pedig valójában sokan szenvednek tőle, melynek hátterében akár hormonális zavarok is húzódhatnak. Hogy mi állhat a túlzott vékonyság hátterében arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
Számtalan cikk és tanulmány foglalkozik a túlsúly egészségügyi hatásaival, ám a túlzott soványságéval már kevesebben, pedig ugyanolyan komoly problémákat okozhat.
Először is érdemes meghatározni, mikor is beszélünk kóros vékonyságról. A legtöbb szakember ehhez a BMI, azaz a testtömeg index értékét használja (a testsúly és a testmagasság (méterben) négyzetének a hányadosa), és ha a kopott érték 18,5 alatti, akkor az már alultápláltságnak minősül. A kóros soványság több okra vezethető vissza (pszichés, betegségek, nem megfelelő táplálkozási szokások, ételallergia), ám bármi is legyen a hátterében, komoly egészségügyi problémákat okozhat. Az alacsony testsúly ugyanis hajlamosít a fertőzésekre, gyulladásokra, nagyobb eséllyel lépnek fel ekkor szívritmuszavarok, de akár a teherbeesést is megnehezítheti. Éppen ezért amennyiben a testtömegindexe 18,5 alatti, érdemes utánajárni, mi is húzódik a hátterében- főleg akkor, ha a fogyás diéta nélkül, hirtelen következett be!
Az alacsony testsúly és a fogyás leggyakrabban pajzsmirigy túlműködés következménye, ugyanis, míg az alulműködés lelassult anyagcsere folyamatokkal jár, addig a túlműködés során mindez felgyorsul. A problémát okozhatja a pajzsmirigy gyulladása, autoimmun betegsége (Graves-Basedow kór), túl sok jód a szervezetben, valamint az agyalapi mirigy (hipofízis) pajzsmirigy hormonelválasztást serkentő hormonjának túltermelődése. A betegség tünetei igen szerteágazóak, a súlyvesztés mellett felléphet heves szívdobogás, fokozott izzadás, idegesség, kidülledő szemek. Legtöbbször gyógyszeres kezelésre van szükség, ám ritkán műtétre is sor kerülhet, attól függően, mi is áll a pajzsmirigy túlműködés hátterében- mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Az Addison-kór a mellékvesekéreg kimerülésével összefüggő betegség, mely hosszú lappangási idő után alakul ki. Hátterében leggyakrabban autoimmun folyamatok állnak, ritkábban különböző fertőzések, daganatok. A betegség során a mellékvesekéreg kevesebb hormont termel, melynek hatására az anyagcsere zavart szenved- ennek hatása többek között a súlyvesztés. A kóros soványság mellett gyengeség, depresszió, pigmentációs zavarok, alacsony vérnyomás is jelentkezhet. Az állapot általában hormonpótlással kordában tartható
Bár a cukorbetegség kapcsán leggyakrabban a túlsúly jut az ember eszébe, ám ennek az ellenkezője is előfordulhat- elsősorban az 1-es típusú diabétesznél - bár a 2-es típusnál is jelentkezhet -, olyannyira, hogy gyakran a túlzott soványság hívja fel a figyelmet a gyerekeknél a betegségre. Ebben az esetben a hasnyálmirigy nem termel inzulint, így ekkor annak pótlása javasolt, hiszen inzulin nélkül a cukor nem képes bejutni a sejtekbe. A túlzott vékonyságon túl a fokozott szomjúságérzet, a hajhullás, fáradtságérzés és a gyengeség lehetnek a figyelmeztető tünetei a betegségnek.
A pajzsmirigyzavarok terápiájában igen fontos szerepe van a gyógyszeres kezelésnek, melyet sokaknak életük végéig alkalmazniuk kell. Dr. Skurdenka Beatrix, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felhívja a figyelmet pár tényezőre, melyekre ügyelniük kell a tablettát szedő betegeknek.
Az inzulinrezisztencia tünetei gyakran igen zavarók, hiszen az egész megjelenésre hatással vannak. Ugyanis a túlsúlyt, a gyulladt pattanásokat, az arcon megjelenő szőrszálakat nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet eltüntetni. A terápia azonban a panaszok csökkenését, megszűnését ígéri. De mi van akkor, ha a várt eredmény elmarad? Dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa erre ad választ.
