A pajzsmirigy alulműködést legtöbbször a jód hiányához kapcsolják, melynek magyarázata, hogy e zavart gyakran ezen ásványi anyag hiánya okozza. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak még további olyan hiányállapotok, melyek a mirigy csökkent működését eredményezik. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ezeket ismerteti.
A pajzsmirigy alulműködést legtöbbször a jód hiányához kapcsolják, melynek magyarázata, hogy e zavart gyakran ezen ásványi anyag hiánya okozza. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak még további olyan hiányállapotok, melyek a mirigy csökkent működését eredményezik. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ezeket ismerteti.
A pajzsmirigy alulműködési zavarok számtalan embert érintenek, ám a legtöbbjük csupán hormonpótló készítményeket szed az állapot normalizálása érdekében. Viszont nem árt tisztában lenni azzal, hogy bizonyos vitaminok és ásványi anyagok plusz bevitele hozzájárulhat a javuláshoz, hiszen ezek hiánya is szerepet játszhat a betegség kialakulásában.
Fontos: csakis szakorvosi javallatra alkalmazhatóak ezen anyagok táplálék kiegészítőként történő bevitel útján!
A pajzsmirigyzavarok egy részét - alulműködést, golyvát- gyakran a jódhiány okozza, ami sajnos egész Magyarországot érinti. A jód ugyanis elengedhetetlen a szerv normál működéséhez, hiszen a mirigyben termelődő hormonok fontos alkotórésze. A T3 (trijódtironin) ugyanis 3 jód molekulát, míg a T4 (tiroxin) 4-et tartalmaz, és az előbbi tömegének 53, az utóbbinak pedig a 68 százalékát teszik ki. A szervezetben a jód táplálék, illetve ivóvíz útján gyorsan felszívódik, ám jódhiányos területeken táplálék kiegészítők formájában is hozzá lehet jutni.
A jód mellett a szelénnek is van jelentősége a pajzsmirigy működésében, hiszen ez egy fontos kofaktor a T4 termelésében, ráadásul a T4-nek a biológiailag aktívabb T3-má való átalakításában is segít. Kutatások szerint a pajzsmirigy egészségéhez és hormontermeléséhez 11 szelén-függő enzim járul hozzá, így hiánya gondokat okozhat. Fontos továbbá megemlíteni, hogy amennyiben valaki szelént szed jód nélkül, úgy jódhiányossá, fordítva pedig szelénhiányossá válhat! Pajzsmirigybetegség fennállásakor jelenleg két esetben kerülhet sor szelénpótlásra: az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás egy bizonyos formájában, illetve Basedow-kórban.
A pajzsmirigy hormonjainak szintéziséhez szükség van mindezeken kívül megfelelő mennyiségű cinkre is, mivel ez az anyag is hozzájárul a T4 T3-má való alakításához, valamint a pajzsmirigy receptorainak működéséhez. Egy pennsylvaniai kutatócsoport például megfigyelte, hogy napi 26 mg cink 4 hónap alatt javítja a pajzsmirigy funkcióit. Érdekesség, miszerint a pajzsmirigy alulműködés okozta hajhulláson nem mindig javít egyedül a hormonpótló készítmény, csakis akkor, ha mellé cinket is szed az illető- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
A vitaminok közül a D-vitamin igen fontos a pajzsmirigy működésében. A napfény vitaminjaként ismert D-vitamin leginkább védelmi funkciót lát el, mivel óvja a szervet az autoimmun károsodástól. A pajzsmirigy alulműködése sok esetben ugyanis autoimmun eredetű, és ez pusztítja a szerv sejtjeit, melynek hatására a T4 és a T3 mennyisége lecsökken. A D-vitamin ezt a támadást hivatott megakadályozni, ráadásul a pajzsmirigy rák kialakulása ellen is védő hatást fejthet ki.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.