A PCOS egyre több nőt érint szerte a világban. Bár a legtöbb szó a teherbeesési nehézségekkel kapcsolatban esik szó róla, hiszen a betegség velejárója, hogy az illető csak nagy nehezen produkál pozitív tesztet. Viszont arról már kevesebbet hallani, hogy mi van akkor, ha mégis megtörténik a fogamzás. Hogy hogyan befolyásolja a terhességet a PCOS, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Friss tanulmányok szerint a korai vetélések aránya kb. 15-20%, ám ez az érték a PCOS-es betegek esetében 35-35% is lehet, éppen ezért kell rendszeres ellenőrzésen részt venniük ebben az esetben a kismamáknak. A szindróma gyakori velejárója, hogy az illető elhízott és inzulin-érzékeny, így sokszor mesterségesen kell beleavatkozni a fogantatásba, aminek következtében az ikerterhesség esélye is jóval nagyobb, ami még több rizikót von maga után.
Hogy le lehessen csökkenteni a korai terhességben a vetélés kockázatát, érdemes komolyabban foglalkozni az állapottal, valamint külön figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres mozgással, hogy ne legyen túl nagy mértékű a súlyfelesleg.
Bár az első trimeszter –hasonlóan az egészségesekhez- kritikus időszak, azonban azoknál, akik PCOS-ben szenvednek, a várandósság vége is veszélyes, mivel náluk gyakrabban léphetnek fel olyan szövődmények, mint a diabetes, magas vérnyomás, amik akár koraszülést is eredményezhetnek.
Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint a betegség esetén a legfontosabb a diéta, a napi ötszöri étkezés és a napi kb.160 gramm szénhidrát fogyasztása. Érdemes továbbá a megfelelő D-vitamin bevitelére is figyelmet fordítani, csakúgy, mint a rendszeres testmozgásra, hogy közelebb lehessen kerülni a normális BMI-hez.
Viszont akármennyire is ügyel az életmódjára a kismama, PCOS esetén az egész terhesség alatt szakorvosi felügyelet és gyakori konzultáció szükséges!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.