A PCOS egyre több nőt érint szerte a világban. Bár a legtöbb szó a teherbeesési nehézségekkel kapcsolatban esik szó róla, hiszen a betegség velejárója, hogy az illető csak nagy nehezen produkál pozitív tesztet. Viszont arról már kevesebbet hallani, hogy mi van akkor, ha mégis megtörténik a fogamzás. Hogy hogyan befolyásolja a terhességet a PCOS, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Friss tanulmányok szerint a korai vetélések aránya kb. 15-20%, ám ez az érték a PCOS-es betegek esetében 35-35% is lehet, éppen ezért kell rendszeres ellenőrzésen részt venniük ebben az esetben a kismamáknak. A szindróma gyakori velejárója, hogy az illető elhízott és inzulin-érzékeny, így sokszor mesterségesen kell beleavatkozni a fogantatásba, aminek következtében az ikerterhesség esélye is jóval nagyobb, ami még több rizikót von maga után.
Hogy le lehessen csökkenteni a korai terhességben a vetélés kockázatát, érdemes komolyabban foglalkozni az állapottal, valamint külön figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres mozgással, hogy ne legyen túl nagy mértékű a súlyfelesleg.
Bár az első trimeszter –hasonlóan az egészségesekhez- kritikus időszak, azonban azoknál, akik PCOS-ben szenvednek, a várandósság vége is veszélyes, mivel náluk gyakrabban léphetnek fel olyan szövődmények, mint a diabetes, magas vérnyomás, amik akár koraszülést is eredményezhetnek.
Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint a betegség esetén a legfontosabb a diéta, a napi ötszöri étkezés és a napi kb.160 gramm szénhidrát fogyasztása. Érdemes továbbá a megfelelő D-vitamin bevitelére is figyelmet fordítani, csakúgy, mint a rendszeres testmozgásra, hogy közelebb lehessen kerülni a normális BMI-hez.
Viszont akármennyire is ügyel az életmódjára a kismama, PCOS esetén az egész terhesség alatt szakorvosi felügyelet és gyakori konzultáció szükséges!
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.