A pajzsmirigyzavarok közül a legtöbb figyelmet a túl-és az alulműködésnek szentelik, melyek hátterében gyakran a szerv gyulladása húzódik meg. A pajzsmirigygyulladások fajtáiról és kezeléséről dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosát kérdeztük.
A nyak elülső részén elhelyezkedő, aprócska szerv testünk egyik legjelentősebb mirigye, hiszen az egész szervezet működésére nagy befolyást gyakorol. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigy hormon (trijód-tironin és tiroxin) termelése, mely fontos szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, illetve az agyban végbemenő folyamatokban. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll. Mivel szinte az összes szervre komoly hatást gyakorol, így meghibásodása komoly gondokat okozhat, függetlenül attól, hogy alul-vagy túlműködéséről, esetleg gyulladásáról van szó.
Az autoimmun betegség a pajzsmirigy gyulladásával jár, ami túl-és alulműködéshez is vezethet. Gyakori probléma, mely főleg a nőket veszélyezteti. A szervezet saját maga ellen antitesteket termel, amik megtámadják a pajzsmirigyet és krónikus gyulladást okoznak. Az állapotot gyakran nem ismerik fel idejében, ugyanis különösebb tüneteket nem okoz, bár együtt járhat a mirigy megnagyobbodásával, fájdalmával, pajzsmirigy alulműködéssel, esetleg vissza-visszatérő hőemelkedéssel. Az állapot vérvizsgálattal könnyen megállapítható, hiszen ilyenkor az anti-TPO nevű antitest mennyisége jelentősen megnő. Amennyiben a betegségből kifolyólag a pajzsmirigy működése zavart szenved, úgy gyógyszeres kezelésre, hormonpótlásra van szükség, így a betegség remekül kordában tartható, és az illető teljes értékű életet élhet - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.
Várandósság során az immunrendszer erőssége csökken, hogy a szervezet ne akarja kilökni a magzatot. A szülés után viszont ez megszűnik, az immunrendszer működése beindul, és pajzsmirigygyulladás léphet fel. A postpartum thyreoiditis a mirigy alul-és túlműködésével is járhat, ám ez az esetek többségében a szülés után egy éven belül spontán megszűnik. Sajnos előfordulhat, hogy az állapot tartósnak bizonyul, ekkor gyógyszeres kezelésre lehet szüksége a kismamának. Gyakori, hogy hátterében Hashimoto-betegséget fedeznek fel, melyről korábban a kismama nem tudott. Éppen azért a szülés utáni 6-8. hétben laborvizsgálat javasolt, és amennyiben eltérés van a TSH szintben, úgy a gyógyszeres kezelés indokolt!
A szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás - vagy más néven csendes, fájdalmatlan thyreoiditis- kezdetben pajzsmirigy túlműködést, majd később alulműködést okoz. Erőteljes tünetek híján az illető nem mindig fordul orvoshoz, pedig fontos lenne az állapot nyomon követése, ugyanis van, hogy a probléma krónikussá válik (bár előfordulhat, hogy hónapok alatt spontán megszűnik). A szülés után fellépő pajzsmirigygyulladás is ide tartozik, ám várandósság nélkül is jelentkezhet.
A csendes thyreoiditis-nél komolyabb tüneteket produkál a szubakut fájdalmas pajzsmirigygyulladás, melynek hátterében valószínűleg vírusos fertőzés áll. A panaszok hirtelen és erőteljesen jelentkeznek (torokfájás, fülfájás, pajzsmirigy érzékenysége, hőemelkedés). Az előbbiekhez hasonlóan eleinte ez is túlműködést okoz, ami egy idő után alulműködésbe csap át. Spontán gyógyulhat, ám az utánkövetése nagyon fontos, hiszen tartós pajzsmirigy zavarokat is eredményezhet!
Az akut pajzsmirigygyulladást mindig valamilyen - általában bakteriális- fertőzés váltja ki, és jellemzően felső légúti tüneteket produkál (láz, elesettség, nyaki fájdalom). Az állapot igen ritka, hiszen a pajzsmirigy alapvetően ellenálló a kórokozókkal szemben. Amennyiben a véráram útján mégis megtámadják a mirigyet, úgy könnyen gyulladást okozhatnak, ami rossz esetben tályogképződéssel jár. A betegség antibiotikumokkal kezelhető.
További véleményekMeg vagyok elégedve, mert messze lakom, így távkonzultációban el tudtam intézni a kontrollt, és még szabadságot sem kellett kivennem. Köszönöm.
A vércukorszint jelentős ingadozásainak kivédése rendkívül fontos a cukorbetegek számára, akik szélsőséges esetben a ketoacidózis és/vagy a súlyos hipoglikémia felé is sodródhatnak. De vajon mi lehet az oka annak, ha nehéz beállítani a vércukorszintet, mi minden befolyásolja a hatékony kontrollt és miért fontos annyira az egyensúly beállítása? Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista adta meg a válaszokat.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.