A pajzsmirigy megfelelő működéséhez biztosítani kell a napi jód bevitelt, ám az adagolásnál nem csak az életkort, hanem a meglévő betegségeket is figyelembe kell venni.
A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a "tireoglobulin" nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa elmondta, hogy jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH (pajzsmirigy-serkentő hormon) termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését, osztódásra stimulálja a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet.
Mindezek alapján könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy jódozással (a só jódozásával és jód tabletta bevitelével) minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet mégsem ilyen egyszerű. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány ugyan lényegesen visszaszorult, azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták, gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma. A kedvező irányú folyamat árnyoldalaként azonban az is kiderült, hogy ezzel párhuzamosan más természetű (autoimmun eredetű) betegségek előfordulása viszont emelkedett. Fontos tehát megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet.
Életkor (év) Napi szükséglet (mikrogram)
0-1 40-60
2-3 70
4-6 90
7-10 120
11 év felett 150
Terhesség alatt 175
Szoptatás alatt 200
Egészséges családokban a háziasszonyoknak nem kell lemondani a jódozott só mértékletes használatáról, vagy a szervezet számára fontos omega-3 zsírsavakat és jódot is tartalmazó tengeri halak, vagy kagyló készítéséről. A táblázatban felsorolt értékek is csak az egészségesekre vonatkoznak – figyelmeztet Balázs professzor. Jódozott vizet például már ne igyunk megelőzés céljából, azt csak orvosi javaslatra fogyasszuk, az ajánlott mennyiségben.
A szervezet jódigénye eltérő, sok tényezőtől függ. Pajzsmirigy autoimmun gyulladás, vagy göbös elváltozás esetén a jód fogyasztását jelentősen korlátozni kell, míg alulműködés, vagy várandósság, szoptatás időszakában megnő a jódszükséglet. A vizelet jód meghatározásával pontosan megállapítható, hogy a betegnek van-e, ha igen, milyen mértékű a jód hiánya.
Inzulinrezisztenciával küzd és a hidegben azt tapasztalja, hogy romlanak a vércukor értékei? Ennek nem csak a karácsonykor elfogyasztott bejgli és tartalmas, téli ételek lehetnek az okai! Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista megnevezte azokat a tényezőket, amelyek az IR állapotromlásának hátterében állhatnak ezekben a hónapokban és a kezelés lehetőségeiről is beszélt.
Nem „egyszerű” elhízás, hanem kortizol túltermelés okozza a jellegzetes, törzsön lerakódott plusz kilókat, a holdvilágarcot, a lilás striákat, a szőrösödést, a terméketlenséget, akár a depressziót. A Cushing-szindróma lehetséges okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa mutatta be.
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.