A pajzsmirigy megfelelő működéséhez biztosítani kell a napi jód bevitelt, ám az adagolásnál nem csak az életkort, hanem a meglévő betegségeket is figyelembe kell venni.
A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a "tireoglobulin" nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa elmondta, hogy jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH (pajzsmirigy-serkentő hormon) termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését, osztódásra stimulálja a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet.
Mindezek alapján könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy jódozással (a só jódozásával és jód tabletta bevitelével) minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet mégsem ilyen egyszerű. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány ugyan lényegesen visszaszorult, azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták, gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma. A kedvező irányú folyamat árnyoldalaként azonban az is kiderült, hogy ezzel párhuzamosan más természetű (autoimmun eredetű) betegségek előfordulása viszont emelkedett. Fontos tehát megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet.
Életkor (év) Napi szükséglet (mikrogram)
0-1 40-60
2-3 70
4-6 90
7-10 120
11 év felett 150
Terhesség alatt 175
Szoptatás alatt 200
Egészséges családokban a háziasszonyoknak nem kell lemondani a jódozott só mértékletes használatáról, vagy a szervezet számára fontos omega-3 zsírsavakat és jódot is tartalmazó tengeri halak, vagy kagyló készítéséről. A táblázatban felsorolt értékek is csak az egészségesekre vonatkoznak – figyelmeztet Balázs professzor. Jódozott vizet például már ne igyunk megelőzés céljából, azt csak orvosi javaslatra fogyasszuk, az ajánlott mennyiségben.
A szervezet jódigénye eltérő, sok tényezőtől függ. Pajzsmirigy autoimmun gyulladás, vagy göbös elváltozás esetén a jód fogyasztását jelentősen korlátozni kell, míg alulműködés, vagy várandósság, szoptatás időszakában megnő a jódszükséglet. A vizelet jód meghatározásával pontosan megállapítható, hogy a betegnek van-e, ha igen, milyen mértékű a jód hiánya.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.