A hűvös, nyirkos idő miatt az őszi időszakban igencsak megszaporodik a náthás, megfázásos betegségek száma. Ma már tudjuk, hogy a D-vitaminnak jelentős szerepe van –többek között- az immunrendszer megerősítésében, viszont ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy egyre kevesebbet raktározunk belőle. Dr. Bérzcy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa így a D-vitamin pótlására, illetve annak hiánytüneteire hívja fel a figyelmet.
A D-vitamin szerepe
A napfény vitaminjaként ismert D-vitaminról az elmúlt évek során kiderült, hogy sokkal több mindent befolyásol, mint az korábban gondolták a tudósok. Hiszen amellett, hogy a jó közérzetért és hangulatért felelős, hatással van a csontok egészségére, csökkenti a gyulladást, megelőzi bizonyos daganatok (pl. vastagbélrák) kialakulását, ráadásul mivel szinte hormonként viselkedik, így az egész endokrin rendszer működését is befolyásolja. Ősszel, a megfázásos időszakban kellő mennyiségű bevitele kiemelten fontos, hiszen az immunrendszer erősítése révén véd a megfázásos betegségek és az influenza ellen. Ez a vitamin ugyanis aktivizálja az úgynevezett T-sejteket (T-limfociták), melyek az kórokozókkal szembeni védekezés fő katonái. Azonban csakis elegendő D-vitamin jelenlétében képesek megfelelően működni, így értelemszerűen minél alacsonyabb a szervezetben a kalciferol (D-vitamin) szintje, az immunrendszer annál kevésbé tudja ellátni a feladatát - mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Többek között ez az oka annak, hogy ősszel több betegséggel nézünk szembe, hiszen ahogy kevesebb napfényhez és D-vitaminhoz jutunk, úgy a szervezet védekezési folyamatai gyengülnek. Éppen ezért érdemes odafigyelni a vitamin pótlására, hiszen hiányában nagyobb eséllyel töltjük majd a szabadidőnket a négy fal között lázasan a takaró alatt.
A D-vitamin hiányának tünetei
· elhízás
· rossz közérzet, fásultság
· PCOS/inzulinrezisztencia
· pajzsmirigyzavarok
· gyakori fertőzések (influenza, légúti megbetegedések)
Kell-e külön szedni, és ha igen, mennyit?
A kalciferol zsírban oldódó vitaminként bizony fel tud halmozódni a szervezetben- bár nem árt hozzátenni, hogy ez meglehetősen ritka. Ennek ellenére még mielőtt táplálékkiegészítőhöz nyúlna, célszerű gyors vérvizsgálattal megbizonyosodni arról, vajon valóban szükséges-e a plusz bevitele. Amennyiben orvosa szerint indokolt, úgy általában 1000 NE (nemzetközi egység) szedését javasolják naponta- viszont ekkor is fontos a rendszeres ellenőrzés, mivel meglehet, hogy az adagok változtatására lehet szükség. A pótlást általában szeptembertől áprilisig javasolják, ám nem ritka, amikor egész évben szükségesnek látják.
Honnan juthatunk hozzá D-vitaminhoz?
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.