Pubertáskor környékén természetes mind a lány, mind a fiúgyermekek szőrösödése. Ám ha idő előtt jelentkezik, illetve ha fokozottá válik az állapot, könnyen lehet, hogy lányoknál - többek között- policisztás ovarium szindróma (PCOS) áll a háttérben. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológus főorvosa elárulta, mikortól számít abnormálisnak a gyermekek szőrösödése, és hogy mit lehet ellene tenni.
A serdülőkorban a gyermekek számtalan változáson mennek keresztül-ide tartozik többek között a másodlagos nemi jellegek megjelenése, bizonyos testtájakon az erőteljesebb szőrnövekedés és a felgyorsult növekedés. Ez utóbbi a lányoknál legjelentősebben a nemi szerv tájékán, valamint a hónaljon figyelhető meg, míg a fiúknál ez kiegészül a lábakkal, alkarral, illetve az arcszőrzet is el kezd megjelenni. Természetesen, hogy kinél milyen fokú a szőrnövekedés, az egyéni adottság, genetika kérdése, ám ha a lány gyermekünknél 8, fiú gyermekünknél 9 éves kor előtt úgy látjuk, hogy erősebb és sötétebb szálak jelennek meg rajta – akár olyan helyeken, ahol nem jellemző náluk- akkor érdemes hormonális zavarra gondolni. Sokszor ugyanis ilyen tüneteket okoz a pajzsmirigyprobléma, de még gyakrabban a PCOS és az inzulinrezisztencia (IR).
Az inzulinrezisztencia és a PCOS leggyakrabban a felnőtt nőket érinti, ám ha gyermekünk az állapotra jellemző tüneteket produkálja, úgy érdemes erre is gyanakodni, hiszen a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód mind hozzájárul a betegség kialakulásához. Az állapotot érdemes komolyan venni, hiszen kezeletlen esetben könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, hiszen IR esetén a hasnyálmirigy által termelt inzulin nem tud bejutni a sejtekbe, ami a szervet fokozott inzulintermelésre készteti. Ennek hátulütője, hogy egy idő után a túlterhelés miatt a hasnyálmirigy kifárad, és 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki.
Az inzulinrezisztencia esetén továbbá a férfi hormonok kerülnek túlsúlyba a nőivel szemben, aminek hatására nem következik be tüszőrepedés, hanem az érett petesejt cisztává alakul- ekkor PCOS szindrómáról beszélünk. Az androgén hormonok előtérbe kerülése miatt a férfiakra jellemző jegyek alakulhatnak ki, például zsíros, pattanásos bőr, de gyakran fokozott szőrnövekedés is megfigyelhető, mely megjelenhet akár a hason vagy az arcon is- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológus főorvosa.
A zavaró tünetek rendszerint önértékelési gondokat eredményeznek a serdülő lányoknál, akik emiatt visszahúzódóvá és önbizalom hiányossá válhatnak. Sajnos a fokozott szőrnövekedést sem a rendszeres borotválkozás, sem a gyantázás, epillálás nem szünteti meg, hiszen hormonális okai vannak a problémának. Éppen ezért csakis az alap állapot kezelése hozhat javulást. Kamaszkorban legtöbbször fogamzásgátló tablettákkal javítanak a panaszokon (bár ez csupán tüneti kezelés) melyet fontos, hogy a beteg kiegészítsen speciális diétával és rendszeres testmozgással, ám bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszeres terápiára is.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.