A rohanó hétköznapok során a legtöbb ember nem szán elegendő időt a testmozgásra, ami bizonyítottan számtalan betegség kialakulásához vezethet- többek között inzulinrezisztenciához, illetve 2-es típusú cukorbetegséghez. Mindkét állapotnál nem csupán a megelőzésben, de a kezelésében is kiemelt jelentőséggel bír a rendszeres sportolás. Hogy pontosan mit érdemes végezni, arról Molnár Beáta, az Endokrinközpont mozgásterapeutája beszélt.
Életmód Orvosi Központ - 1015 Budapest, Ostrom utca 31.
Aki inzulinrezisztenciában szenved, az jól tudja, hogy az állapot normalizálása érdekében hármas kezelésre van szükség: ez magában foglalja a gyógyszeres terápiát, a személyre szabott diétát, valamint a rendszeres testmozgást. Amennyiben valamelyik közülük hiányzik, úgy nem biztos, hogy a beteg eléri a kívánt eredményt. A sport ugyanis segít abban, hogy a glükóz a sejtekbe kerüljön, méghozzá kevesebb inzulin felhasználásával, hiszen a rendszeres edzés növeli a szervezet inzulin iránti érzékenységét. 30-60 perces testmozgás hatására ezek az előnyök akár 20 órán keresztül is fennállhatnak, így nem csak a mozgás alatt, hanem még utána is tart a hatása. A szakemberek szerint a zsírvesztés szintén nagy jelentőséggel bír az értékek normalizálásában, és tanulmányok szerint már 5-10 százalékos súlyvesztéssel is jelentős eredményeket lehet elérni, hiszen ezzel javul a glükóztolerancia és csökken az inzulinszint.
Mozgás előnyös hatásai
A legtöbb inzulinrezisztenciás kizárólag kardió edzéseket végez, pedig valójában akkor lehet jobb eredményeket elérni, ha erősítéssel kombináljuk. Az izomépítés ugyanis csaknem ugyanolyan fontos az inzulin csökkentésében és a szénhidrát anyagcsere normalizálásában, mint a zsírvesztés. A legjobb, ha hetente 5-ször minimum 30 percet töltünk testmozgással- ebből heti 3 lehet kardió edzés, míg a maradék 2 erősítő- tanácsolja Nagy Abonyi András, az Endokrinközpont mozgásterapeutája. Ez utóbbira - azaz az izomépítésre- azért van nagy szükség, mert az izom egy olyan szervünk, mely képes közvetlenül felvenni a glükózt, méghozzá inzulin nélkül. Ebből az következik, hogy minél nagyobb az izomtömegünk, annál kevesebb inzulinra van szükségünk, így mennyisége csökken.
Azonban fontos, hogy még mielőtt bárki nekikezdene a testmozgásnak, célszerű egy alapos állapotfelmérésen részt vennie – főleg túlsúly esetén-, hogy személyre szabott edzéstervet és egyéb hasznos tanácsokat kaphasson az illető. Ezáltal elkerülhetőek a súlyfeleslegből adódó esetleges sérülések, valamint a túlhajszolás, ami hamar a motiváció csökkenéséhez vezethet!
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.