Amikor szóba kerül az inzulinrezisztencia, akkor a legtöbb esetben a PCOS, vagyis a policisztás ovárium szindróma kapcsolódik a témához, ebből adódóan pedig az emberek úgy gondolják, hogy ez a betegség kizárólag a nőket érinti. Ez azonban nem igaz, hiszen a férfiak ugyanúgy szenvedhetnek ettől a betegségtől, még akkor is, ha nem is tudnak róla.
A témában dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrin Központ endokrinológusa van a segítségünkre.
IR férfiaknál?
Az inzulinrezisztencia, vagy IR gyakran a nőkhöz kötött betegség. A zsíros, pattanásos bőr, vagy éppen a fokozott szőrnövekedés, melyek tünetei a kórnak, a férfiak esetében nem számítanak kirívónak. Ezen tünetek ráadásul a PCOS-sel is kapcsolatban állnak, így ebben a kontextusban az erősebbik nem látszólag rögtön ki is esik a betegség lehetséges elszenvedőinek köréből.
Az IR azonban nem csak a nőkhöz kötődik. A cukorbetegség előszobájaként is emlegetett kórnál a cukoranyagcsere nem tökéletes. A nem megfelelő étkezés, és a mozgásszegény életmód következtében a szervezetben folyamatosan magas lehet a vér cukorszintje. A glükóz (cukor) alapvetően egy nagyon fontos anyag, hiszen a sejtek belőle állítják elő a működésükhöz szükséges energiát. Azonban ahhoz, hogy a sejthártyán átjusson, a glükóznak egy hormonra, az inzulinra van szüksége. Ezt az anyagot a hasnyálmirigy speciális sejtjei termelik, és mennyisége a vér cukorszintjének megfelelően változik.
A folyamatosan magas cukorszint azonban tartós extra munkára készteti a hasnyálmirigyet, ami így egy idő után kimerül, és nem képes megfelelő mennyiségű inzulinnal ellátni a szöveteket. A vérben keringő extra cukormennyiség pedig komoly gondokat képes okozni, nemtől, vagy akár életkortól függetlenül.
Tünetek
A férfiak esetében természetesen a tünetek bizonyos pontokban eltérhetnek a nőkétől, míg másokban megegyeznek azokkal. A hajhullás például ilyen, ami viszont a férfiak esetében megint nem egy ritka jelenség. De a spermaszámra gyakorolt hatás már kifejezetten csak az erősebb nemre jellemző.
- Túlsúly
- Magas vérnyomás
- Alacsony spermaszám
- Terméketlenség
- Kopaszodás
- Merevedési zavarok, impotencia
- Csökkent szexuális vágy és teljesítmény
- Hasi hízás, akár „sörhas”
A tünetek, bár sokszor nem is vesszük észre őket, komoly bajra hívják fel a figyelmet, hiszen az IR kezeletlen esetben nem csak cukorbetegséggé fajulhat, de akár a hirtelen szívhalál is a következménye lehet.
Diagnózis és kezelés
A tünetek észlelése után a szakember cukorterheléses laborvizsgálattal állapítja meg betegség meglétét (nem csak a vércukor értékeket, hanem az inzulin szinteket is nézik ilyenkor). Amennyiben a betegség valóban jelen van, úgy mindenképpen életmódváltással kezdődik a kezelés. Az egészséges táplálkozás, és a pulzuskontrollált mozgás mellett a szakember dönthet gyógyszerek alkalmazása mellett is.
A kezelés mikéntjétől függetlenül a rendszeres ellenőrzés fontos, gyógyszeres kezelés esetén pedig elengedhetetlen.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.