Sokak szerint a serdülőkor egyre korábban következik be, ezért a legtöbben csak legyintenek arra, ha fiuk vagy lányuk fejlettebb a kortársaiknál. Azt viszont fontos lenne tudni, hogy van egy korhatár, ami alatt már betegséget jelez az, ha gyermekünk pubertás korba lépett. A problémáról dr. Tar Attilával, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusával beszélgettünk.
Mind a gyermekek, mind a szülők számára furcsa néha ijesztő helyzetet teremt, amikor beindul a lányok és a fiúk nemi érése. Ebben az életszakaszban kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. Maga a serdülés természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, így a pubertás vége hosszú hónapok, évek alatt megy végbe (hogy pontosan mi és mikor, azt az ún. Tanner-skála mutatja be). A folyamatot több belső elválasztású mirigy hormontermelésének (agyalapi mirigy, mellékvese, gonádok (here, petefészek) és összehangolt működése irányítja, amelynek generátora a hipotalamuszban termelődő GnRH (gonadotrop releasing hormon), ami lényegében a nemi hormonokat felszabadító anyag. A lányoknál a serdülés a mellek megnagyobbodásával kezdődik, míg a fiúknál a herék és a hímvessző növekedésével. Érdekesség, hogy magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. Hogy pontosan mikor is indulnak be a változások, az genetika és nem függő, ám általánosságban elmondható, hogy lányoknál 8 év alatt, fiúknál pedig 9éves kor előtt meginduló pubertás már kórosnak tekinthető- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A korai serdülésnek több formája van, ugyanis lehet, hogy a pubertás csupán egy-egy testi változás lép fel (pl. emlők növekedése), ám az is meglehet, hogy a folyamatban szereplő összes stádium korábban megjelenik.
A valódi korai serdülést a hipotalamikus központok aktiválódása eredményezi, ritkábban valamilyen agyi probléma (pl. tumor, gyulladás), vagy átmenetileg fokozottá válik a mellékvese androgén (férfi nemi hormonok) termelése, és ez okozza a hipotalamus korai érését. Sajnos az esetek többségében nem lelhető fel semmilyen ok a probléma hátterében- ekkor idiopátiás valódi korai serdülésről beszélünk.
Amennyiben gyermekénél hasonlót tapasztal, úgy érdemes gyermek endokrinológust felkeresni, aki labor, genetikai és képalkotó vizsgálatokkal igyekszik kideríteni a korai serdülés okát. A túl korai serdülés ugyanis a pszichológiai problémákon túl alacsony végső testmagasságot is eredményezhet. Ha daganat áll a probléma hátterében, úgy műtétre lehet szükség, ám leggyakrabban gyógyszeres kezeléssel késleltethető a pubertás és a megfelelő időpontban aktivizálható.
Inzulinrezisztenciával küzd és a hidegben azt tapasztalja, hogy romlanak a vércukor értékei? Ennek nem csak a karácsonykor elfogyasztott bejgli és tartalmas, téli ételek lehetnek az okai! Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista megnevezte azokat a tényezőket, amelyek az IR állapotromlásának hátterében állhatnak ezekben a hónapokban és a kezelés lehetőségeiről is beszélt.
Nem „egyszerű” elhízás, hanem kortizol túltermelés okozza a jellegzetes, törzsön lerakódott plusz kilókat, a holdvilágarcot, a lilás striákat, a szőrösödést, a terméketlenséget, akár a depressziót. A Cushing-szindróma lehetséges okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa mutatta be.
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.