Sokak szerint a serdülőkor egyre korábban következik be, ezért a legtöbben csak legyintenek arra, ha fiuk vagy lányuk fejlettebb a kortársaiknál. Azt viszont fontos lenne tudni, hogy van egy korhatár, ami alatt már betegséget jelez az, ha gyermekünk pubertás korba lépett. A problémáról dr. Tar Attilával, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusával beszélgettünk.
Mind a gyermekek, mind a szülők számára furcsa néha ijesztő helyzetet teremt, amikor beindul a lányok és a fiúk nemi érése. Ebben az életszakaszban kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. Maga a serdülés természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, így a pubertás vége hosszú hónapok, évek alatt megy végbe (hogy pontosan mi és mikor, azt az ún. Tanner-skála mutatja be). A folyamatot több belső elválasztású mirigy hormontermelésének (agyalapi mirigy, mellékvese, gonádok (here, petefészek) és összehangolt működése irányítja, amelynek generátora a hipotalamuszban termelődő GnRH (gonadotrop releasing hormon), ami lényegében a nemi hormonokat felszabadító anyag. A lányoknál a serdülés a mellek megnagyobbodásával kezdődik, míg a fiúknál a herék és a hímvessző növekedésével. Érdekesség, hogy magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. Hogy pontosan mikor is indulnak be a változások, az genetika és nem függő, ám általánosságban elmondható, hogy lányoknál 8 év alatt, fiúknál pedig 9éves kor előtt meginduló pubertás már kórosnak tekinthető- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A korai serdülésnek több formája van, ugyanis lehet, hogy a pubertás csupán egy-egy testi változás lép fel (pl. emlők növekedése), ám az is meglehet, hogy a folyamatban szereplő összes stádium korábban megjelenik.
A valódi korai serdülést a hipotalamikus központok aktiválódása eredményezi, ritkábban valamilyen agyi probléma (pl. tumor, gyulladás), vagy átmenetileg fokozottá válik a mellékvese androgén (férfi nemi hormonok) termelése, és ez okozza a hipotalamus korai érését. Sajnos az esetek többségében nem lelhető fel semmilyen ok a probléma hátterében- ekkor idiopátiás valódi korai serdülésről beszélünk.
Amennyiben gyermekénél hasonlót tapasztal, úgy érdemes gyermek endokrinológust felkeresni, aki labor, genetikai és képalkotó vizsgálatokkal igyekszik kideríteni a korai serdülés okát. A túl korai serdülés ugyanis a pszichológiai problémákon túl alacsony végső testmagasságot is eredményezhet. Ha daganat áll a probléma hátterében, úgy műtétre lehet szükség, ám leggyakrabban gyógyszeres kezeléssel késleltethető a pubertás és a megfelelő időpontban aktivizálható.
A tesztoszteron elsősorban férfi nemi hormonként ismert, de a nők szervezetében is jelen van, és mindkét nemben szerepet játszik többek között a testösszetétel, az izomtömeg, a csontanyagcsere és a szexuális funkciók szabályozásában. Férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint és a kardiometabolikus betegségek – például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma – között jól ismert összefüggés figyelhető meg. Dr. Kollár Réka, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat összetett és kétirányú: az alacsony tesztoszteronszint egyben az általános egészségi állapot és bizonyos anyagcserezavarok jelzője is lehet.
Ha valaki olyan tüneteket érzékel magán, mint például a hízás, a hajhullás, az alvászavar, a székrekedés, könnyen arra gondolhat, hogy mindez „csupán” az életmód következménye. Holott a pajzsmirigy alulműködése, vagyis a hypothyreosis is okozhat ilyen és más, érezhető vagy mérhető panaszokat. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint a jó hír, hogy megfelelő kezeléssel ezek a tünetek visszafordíthatók, a hosszú távú szövődmények megelőzhetők.
A magas vérnyomás, a hasi elhízás, az emelkedett vércukor, a kóros vérzsírok együttesen hozzák létre a metabolikus szindrómát, ami számos súlyos betegség kockázatát növeli. Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arról beszélt, miért esik egyre több szó a kardiometabolikus kockázatról és hogyan lehet ezt csökkenteni.
Hasznos életmódtanácsok, szakmai információk és valódi tapasztalatok egy támogató közösségben, hogy pajzsmirigy betegséggel is harmonikus, energikus és teljes életet élhess.
Belépek!
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes, aktív életet inzulinrezisztenciával! Tapasztalatok, gyakorlati tippek és hiteles szakmai információk segítik, hogy biztos háttérrel és tudatosan alakíthasd az életed.
Belépek!