 
			Sokak szerint a serdülőkor egyre korábban következik be, ezért a legtöbben csak legyintenek arra, ha fiuk vagy lányuk fejlettebb a kortársaiknál. Azt viszont fontos lenne tudni, hogy van egy korhatár, ami alatt már betegséget jelez az, ha gyermekünk pubertás korba lépett. A problémáról dr. Tar Attilával, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusával beszélgettünk.
Mind a gyermekek, mind a szülők számára furcsa néha ijesztő helyzetet teremt, amikor beindul a lányok és a fiúk nemi érése. Ebben az életszakaszban kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. Maga a serdülés természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, így a pubertás vége hosszú hónapok, évek alatt megy végbe (hogy pontosan mi és mikor, azt az ún. Tanner-skála mutatja be). A folyamatot több belső elválasztású mirigy hormontermelésének (agyalapi mirigy, mellékvese, gonádok (here, petefészek) és összehangolt működése irányítja, amelynek generátora a hipotalamuszban termelődő GnRH (gonadotrop releasing hormon), ami lényegében a nemi hormonokat felszabadító anyag. A lányoknál a serdülés a mellek megnagyobbodásával kezdődik, míg a fiúknál a herék és a hímvessző növekedésével. Érdekesség, hogy magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. Hogy pontosan mikor is indulnak be a változások, az genetika és nem függő, ám általánosságban elmondható, hogy lányoknál 8 év alatt, fiúknál pedig 9éves kor előtt meginduló pubertás már kórosnak tekinthető- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A korai serdülésnek több formája van, ugyanis lehet, hogy a pubertás csupán egy-egy testi változás lép fel (pl. emlők növekedése), ám az is meglehet, hogy a folyamatban szereplő összes stádium korábban megjelenik.
	 A valódi korai serdülést a hipotalamikus központok aktiválódása eredményezi, ritkábban valamilyen agyi probléma (pl. tumor, gyulladás), vagy átmenetileg fokozottá válik a mellékvese androgén (férfi nemi hormonok) termelése, és ez okozza a hipotalamus korai érését. Sajnos az esetek többségében nem lelhető fel semmilyen ok a probléma hátterében- ekkor idiopátiás valódi korai serdülésről beszélünk.
A valódi korai serdülést a hipotalamikus központok aktiválódása eredményezi, ritkábban valamilyen agyi probléma (pl. tumor, gyulladás), vagy átmenetileg fokozottá válik a mellékvese androgén (férfi nemi hormonok) termelése, és ez okozza a hipotalamus korai érését. Sajnos az esetek többségében nem lelhető fel semmilyen ok a probléma hátterében- ekkor idiopátiás valódi korai serdülésről beszélünk.
Amennyiben gyermekénél hasonlót tapasztal, úgy érdemes gyermek endokrinológust felkeresni, aki labor, genetikai és képalkotó vizsgálatokkal igyekszik kideríteni a korai serdülés okát. A túl korai serdülés ugyanis a pszichológiai problémákon túl alacsony végső testmagasságot is eredményezhet. Ha daganat áll a probléma hátterében, úgy műtétre lehet szükség, ám leggyakrabban gyógyszeres kezeléssel késleltethető a pubertás és a megfelelő időpontban aktivizálható.
 
							Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
 
							A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
 
							A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.