A kismamák változatos táplálkozási szokásaik mellett ma már döntő többségük nagy hangsúlyt fordít az egészséges étrendre. Ennek ellenére a terhesség fiziológiásan egy csökkent inzulin érzékenységgel járó állapot, ezért szükség van a terhesség során kialakuló szénhidrátanyagcsere-zavarok szűrésére, az érintett asszonyok kiemelésére és kezelésére.
Irodalmi adatok alapján a terhességi cukorbetegség mind az anya mind a magzat részére fokozott kockázatot jelent, mely a megfelelő kezeléssel a normál terhesség kockázatára csökkenthető. A gestációs diabétesz szövődményei lehetnek a magzat szempontjából a magzati túlnövekedés a szülést követően alacsony vércukorszint kialakulása, a szülést követő órákban esetegesen fellépő alkalmazkodási zavar, szülési sérülések elszenvedése, anyai szempontból a terhességi magas vérnyomás, a preeklampszia és a császármetszés gyakoriságának növekedése.
A terhességi cukorbetegségről, a magzatra és az anyára gyakorolt hatásáról, és a kezelési lehetőségekről dr. Tänczer Tímea Ágnes, a Budai Endokrinközpont diabetológusa van a segítségünkre.
Terhesség és cukorbetegség
A terhesség alatt felismert cukorbetegség esetén gesztációs (terhességi) cukorbetegségről beszélünk, mely magába foglalja a terhesség alatt kialakuló, valamint a korábban is fennálló, de csak terhesség során felismert cukorbetegséget. A terhességi cukorbetegség (GDM) oka abban keresendő, hogy a várandósság ideje alatt a szervezetben élettani körülmények között fokozódó inzulin rezisztencia alakul ki. Ennek részben az az oka, hogy a méhlepény olyan anyagokat termel, melyek csökkentik a szervet inzulin érzékenységét. A kismama szervezete a csökkent inzulin érzékenységre fokozott inzulin termeléssel válaszol, amennyiben ez már nem elégséges az anyai vércukorszint megemelkedik, és terhességi cukorbetegség jön létre. A GDM kialakulásának kockázatát fokozza, az anyai túlsúly, a polycystás ovarium szindróma, a magasabb anyai életkor, korábbi szénhidrátanyagcsere zavar, terhelő szülészeti kórelőzmény (halvaszülés, koraszülés, nagy születési súlyú gyermek), a cukorbetegség fennállása az elsőfokú rokonok között, az alacsony D- vitamin szint.
Dr. Tänczer Tímea Ágnes, a Budai Endokrinközpont diabetológusa elmondta, hogy a terhességi cukorbetegség a magzatot is veszélyezteti. Az anyai inzulin nem jut át a placentán, a vércukor azonban természetesen igen. Az anya megnövekedett vércukorszintje hatására a magzat inzulin termelése fokozódik, amely növekedési hormon szerű hatásra révén magzati túlnövekedést eredményezhet. A magas vércukorszint ezen kívül a lepényi keringést is károsítja, úgynevezett lepényelégtelenség léphet fel, mely oxigénhiányt és a tápanyag ellátottság romlását eredményezheti.
A magzati emelkedett inzulin szint hatására a szülést követő órákban kórosan alacsony vércukor szint, alkalmazkodási zavar alakulhat ki.
Felismerés és kezelés
A terhességi cukorbetegséget – a fent említett fokozott terhességi kockázat miatt – kötelezően szűrik, a terhesség 24-28. hetében 75 g glukózzal végzett orális glukóz terheléssel. A fokozott kockázatú kismamák terhelését korábban már a 16-18. terhességi héten célszerű elvégezni. Amennyiben a laborvizsgálatok alapján GDM igazolható, úgy a szülész kollégák a terhességi cukorbetegség kezelésében is jártas diabetológushoz irányítják a kismamákat. Ha a megfelelő diétás kezelés ellenére a vércukorértékek meghaladják a kívánt célértékeket, akkor inzulin kezelés bevezetése indokolt. A GDM-es hölgyek gondozása a nőgyógyász és a diabetológus kollégák közös feladata. A kezelés során, az anyagcsere helyzet követésében nagy szerepet kap a rendszeres labor kontroll mellett a naponta több alkalommal végzett vércukor önellenőrzés is. Az anyák gondozása a szülés után nem ér véget, irodalmi adatok alapján a korábban GDM –es hölgyek közel 50%-ánál, későbbiekben szénhidrátanyagcsere-zavar alakul ki, ezért igen fontos a szülést követően 6-8 héttel, de legkésőbb 6 hónappal, majd 1-2 évente az orális cukorterhelés (OGTT) ismételt elvégzése, a kialakuló szénhidrátanyagcsere-zavarok korai felismerése és kezelése.
A vér kóros zsírszintje veszélyes állapot, már csak azért is, mert nem okoz tüneteket úgy, hogy a betegnek panaszt okozna, így sokáig rejtve maradhat. Legtöbben egy más okból készített laborvizsgálat kapcsán szembesülnek elsősorban a magas koleszterinszinttel és a magas trigliceridszinttel, amelyek kezelést igényelnek. Prof. Dr. Somogyi Anikó PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az életmód is jelentősen hozzájárul az emelkedhet magas vérzsír, azaz lipid szintekhez, vannak bizonyos betegségek, amelyek szintén kóros lipidértékekhez, ún. dyslipidaemiához vezethetnek.
November harmadik szombatján rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és az Endokrinközpont eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, érdekes témákban.
Az adiponektin egy olyan hormon, amely a zsírszövetben szabadul fel és amely befolyással van az inzulinérzékenységre és a gyulladásokra. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arra hívja fel a figyelmet, hogy alacsony szintje olyan állapotokkal van összefüggésben, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az érszűkület.