Várandósság alatt a nők a korábbinál jóval dúsabb hajkoronára is szert tehetnek, a szülés utáni hetekben-hónapokban kezdődő hajhullással azonban ez az időszak rendszerint véget is ér. Meddig tekinthető normálisnak és mikor gyanakodjunk, hogy az intenzív hajhullás nem csak a hormonális változások következménye?
A terhesség alatt a női nemi hormonok közül a progeszteron és az ösztrogén szintje a szervezetben megemelkedik. Ezáltal a hajgyökereknél a sejtosztódás felgyorsul, a növekedésben lévő hajszálak élettartama megnő, tehát tovább maradnak a növekedési fázisban, mint egyébként szoktak – magyarázza a dúsabb hajkorona hormonális okait prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa. Egy-három hónappal a szülés után azonban lecsökken a női hormonok szintje, a természetes hajhullás mellett pedig a hölgyek ekkor vesztik el azokat a hajszálakat is, amelyek már korábban, a terhesség hónapjai alatt is lehullottak volna. Az intenzív hajhullás időszaka egyéntől függ, átlagosan fél évig-kilenc hónapig tart. Aggodalomra ad okot, ha ebben az időszakban egyéb panaszok is kialakulnak, vagy a hajhullás foltokban jelentkezik.
„Május 30-án született meg a kisfiam, a mai napig kizárólag szoptatom. Két hónap múlva erős szívdobogásom, hajhullás, gyengeség lépett fel. Ekkor azzal nyugtattak meg, hogy ez a hajhullás csak a szokásos, a szülések utáni jelenség, nincs jelentősége. A lejáró jogosítványom miatt júliusban azonban elmentem a háziorvosomhoz, aki elküldött labor vizsgálatra. Kiderült, hogy a labor alapján hyperthyreosisom, vagyis pajzsmirigy túlműködésem van. Elmentem a belgyógyászhoz, aki kért egy újabb labort.
Ez szeptemberben volt, addigra már hypothyreosisra, alulműködésre utaló vérkép jött ki.”
A fenti sorok egy kedves betegem történetét mesélik el röviden. Története sajnos elég tipikus, mégis kevesen ismerik fel a tüneteket, vagy gondolnak a háttérben húzódó betegségre – mondja Balázs Csaba professzor. A vizsgálat során kiderült, hogy a hölgy pajzsmirigye megnagyobbodott, tömött tapintatú, jellegzetes ultrahang leletet észleltem és panaszaihoz a szokásos diffúz hajhullástól eltérően foltos hajhullás is társult.
A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztották alá a pontosan leírt tünetek.
A post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki. A betegség a kismamák 13-20 százalékánál jelentkezhet, de sajnos ritkán diagnosztizálják, gyakran tekintik természetesnek. Pedig a betegség a hajhullás mellett igen zavaró tüneteket okozhat, amelyek az egyébként is érzékeny, az újszülött mellett folytonosan tevékenykedő, sokszor fáradt édesanyák mindennapjait jelentősen megnehezíthetik. A beteg gyakran hiába fordul orvoshoz segítségért, a PPT sok esetben rejtve marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek?
A betegséget már a Mátyás király korából származó könyvekben is ábrázolták, de csak az utóbbi időben vált ismertté és kezelhetővé. Lényeges tehát, hogy azok a hölgyek, akiknek „ismeretlen” eredetű hajhullásuk kezdődik szülés után, akkor időben gondoljanak a pajzsmirigy betegségére, mert időben megkezdett kezeléssel még lehet segíteni.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.