A nők kiegyensúlyozott mindennapjaihoz hozzá tartozik az is, hogy a vérzésükkel ne legyenek gondok. Ez azonban nagyon sokszor nincsen így, számolniuk kell a köztes, pecsételő vérzéssel, vagy a barnás folyással. Ennek a jelenségnek a hátterében sokszor hormonális okok állnak, amiket mindenképpen orvosolni szükséges!
A témában dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa van a segítségünkre.
A pecsételő vérzés, vagy barnás folyás minden esetben valamilyen, kisebb vagy nagyobb problémára hívja fel a figyelmet. Ennek megfelelően nem szabad félvárról venni a jelenlétét, és sokszor a nőgyógyász mellett az endokrinológussal is konzultálni kell, hiszen a jelenség hátterében olyan okok is meghúzódhatnak, amikre elsőre nem is gondolna.
Progeszteronhiány
A menzeszt megelőző pár napos, esetleg egy hetes pecsételő vérzés hátterében a progeszteron nevű hormon nem megfelelő szintje, egészen pontosa a hiánya is állhat. Ez a hormon többek között a méhnyálkahártya megtapadásáért is felel, vagyis komoly szerepet játszik a terhesség létrejöttének lehetővé tételében. A progeszteronhiány sajnos meddőséget is okoz, és mivel a feladatát nem képes tökéletesen ellátni, így a köztes időben is, a leváló nyálkahártya miatt, pecsételő vérzéssel jár.
Pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy hormonjainak az alulműködése is járhat pecsételő vérzéssel. Bár ezek a hormonok főként az anyagcseréért felelősek, hatással vannak a sejtek progeszteron felvételére is. ennek megfelelően a progeszteronhiánnyal sokszor együtt is jelentkezik, mivel a két jelenség szorosan összefügghet. Ha kevés a progeszteron, akkor ösztrogén többlettel kell számolni. Az ösztrogén pedig csökkenti a pajzsmirigy hormonjainak hatékonyságát. A folyamat itt nem áll meg, hiszen a csökkent hatékonyságú pajzsmirigy hormonok nem képesek úgy segíteni a sejtek progeszteron felvételét, ahogy kellene, így ördögi körbe jutunk. Sajnos a folyamat visszafelé is igaz, vagyis a pajzsmirigy alulműködése kiválthatja a progeszteronhiányt.
IR
Az inzulinrezisztencia sokszor kerül szóba, de sokkal inkább a cukorbetegséggel kapcsolatban, semmint a pecsételő vérzéssel. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa azonban elmondta, hogy ugyanúgy összefüggés van az IR és a progeszteronhiány között, mint a pajzsmirigy hormonok, és a progeszteron esetében. Ráadásul a dolog bonyolultságát tovább fokozza, hogy az IR esetében gyakran a PCOS jelenlétével is számolni kell.
Diagnózis és kezelés
A szervezet igen bonyolult folyamatok harmonikus egységbe szerveződése révén működik tökéletesen, így egy kis eltolódás is sok problémát, a rendszer több elemének elcsúszását okozhatja. A pecsételő vérzés jelentkezése ezért több szakember együttes munkáját is szükségessé teheti.
A nőgyógyász felkeresése mindenképpen szükséges, ám az endokrinológus szakembert sem érdemes kihagyni a folyamatból. Vérvétellel ugyanis a hormonszintek meghatározhatóak, és az IR is kimutatható. A pecsételő vérzés ugyan kellemetlen, szerencsére azonban jól kezelhető. Ráadásul ezzel a tünettel fény derülhet olyan hormonális eltolódásokra is, melyek akadályozhatják a teherbeesést, vagy akár a későbbiek folyamán kettestípusú cukorbetegséget, hízást, pattanásos bőrt, fáradékonyságot, levertséget okozhatnak.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.