Serdülőkorban a fiúk mellének mirigyes tapintatú megnagyobbodása bár igen zavaró és kellemetlen panasz lehet, ám szerencsére az esetek többségében elmúlik, ha a dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa szerint célszerű szakemberhez fordulni!
A fiúk mellének megnagyobbodásáról (gynaecomastia) viszonylag keveset hallani, mivel a legtöbben nem fordulnak vele orvoshoz, ám valójában igen gyakori probléma. A panaszt az emlőmirigyek megduzzadása okozza, mely előfordulhat újszülött korban, a pubertás időszakában, akár az idősebb férfiaknál is, de statisztikailag legtöbbször kamaszkorban jelentkezik. Bár sokan úgy hiszik, hogy csakis az elhízott fiúgyermekeket érinti, a valódi gynaecomastia a normál súlyúaknál is megfigyelhető, tehát nem testtömeghez köthető (kivétel a hamis, pseudo-gynaecomastia, amikor a probléma oka a nagymértékű elhízás, így a mell is elzsírosodik). Fontos tudni, hogy a megnagyobbodott mell legtöbbször csupán átmenetei állapot, amelyet ideiglenes hormonváltozások idéznek elő, így egy idő után magától megszűnik. Újszülöttek esetében és kisdedkorban azért jelentkezik, mert a receptorok érzékenysége nő az ebben az életkorban fiziológiásan is magas ösztrogén szintre. A serdülők esetén hasonló az ok: a hirtelen megnövekedő tesztoszteronból átalakuló nagyobb ösztrogén szint miatt.
A serdülőkorban nagy változásokon megy keresztül a szervezet. A fiúknál egyre több tesztoszteron termelődik, ami a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért is felelős mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa. Viszont amennyiben a probléma tartósan fennáll – főleg úgy, hogy más tünetek is megfigyelhetőek, pl. késői serdülés, tejcsorgás- érdemes endokrinológushoz fordulni, hiszen meglehet, hormonális betegség húzódik a hátterében, amit kezelni szükséges. Ebben az esetben nagy eséllyel ösztrogéndominancia (túl sok ösztrogén, túl kevés tesztoszteron) figyelhető meg. Amennyiben tejcsorgás is társul a panaszhoz, úgy legtöbbször prolaktin túltermelődés is megfigyelhető
Ennek okát mindenképp ki kell deríteni, hiszen a gynaecomastia-t az „egyszerű” hormonzavaron kívül kiválthatja női nemi hormonokat termelő daganat megléte, vesebetegség, illetve az agyalapi mirigyben lévő zavar is.
Hogy kiderüljön, pontosan mi is áll a panasz hátterében, úgy hormonvizsgálat mellett képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) is szükség lehet. Hormonpótlás, de akár műtét is javasolttá válhat (pl. agyalapi mirigy daganata esetén).
· izomtömeg-növelő szteroidok szedése
· a melldaganata
· májbetegség
· gyógyszer mellékhatás
· drogok (pl. marihuana)
Akár már diagnosztizáltak valakinél pajzsmirigy betegséget, akár csak a gyanú merült fel, vannak olyan vizsgálatok, melyek fontosak a nyomon követés, valamint a pontos diagnózis felállítása céljából. Dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát ezekről a vizsgálatokról kérdeztük.
A Graves-Basedow-kór egy autoimmun pajzsmirigyzavar, melynek során a szerv a kelleténél nagyobb mennyiségű pajzsmirigy hormont termel. A betegek kb. fele tapasztalja az ún. Merseburgi triászként emlegetett három tünetet. Hogy melyek ezek, és mit lehet tenni, azt dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondta el.
A hormonzavarok okozta tünetek igen széles skálán mozognak, mivel az egész szervezetünk működését befolyásolják. Hogy pontosan milyen problémákat is generálnak, az attól függ, mire is hat egy-egy adott hormon. Vannak olyanok, melyek igen súlyos gondokat okozhatnak, ám léteznek olyan endokrin betegségek is, melyek olyan általános tünetekhez vezethetnek, hogy gyakran eszében sem jut az érintettnek - van, hogy az orvosnak sem-, hogy bizony hormonzavar váltja ki a panaszt. Ilyen tünet lehet például a stressz is. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felsorolta, mely endokrin problémák járhatnak túlzott szorongással, stresszel.