Serdülőkorban a fiúk mellének mirigyes tapintatú megnagyobbodása bár igen zavaró és kellemetlen panasz lehet, ám szerencsére az esetek többségében elmúlik, ha a dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa szerint célszerű szakemberhez fordulni!
A fiúk mellének megnagyobbodásáról (gynaecomastia) viszonylag keveset hallani, mivel a legtöbben nem fordulnak vele orvoshoz, ám valójában igen gyakori probléma. A panaszt az emlőmirigyek megduzzadása okozza, mely előfordulhat újszülött korban, a pubertás időszakában, akár az idősebb férfiaknál is, de statisztikailag legtöbbször kamaszkorban jelentkezik. Bár sokan úgy hiszik, hogy csakis az elhízott fiúgyermekeket érinti, a valódi gynaecomastia a normál súlyúaknál is megfigyelhető, tehát nem testtömeghez köthető (kivétel a hamis, pseudo-gynaecomastia, amikor a probléma oka a nagymértékű elhízás, így a mell is elzsírosodik). Fontos tudni, hogy a megnagyobbodott mell legtöbbször csupán átmenetei állapot, amelyet ideiglenes hormonváltozások idéznek elő, így egy idő után magától megszűnik. Újszülöttek esetében és kisdedkorban azért jelentkezik, mert a receptorok érzékenysége nő az ebben az életkorban fiziológiásan is magas ösztrogén szintre. A serdülők esetén hasonló az ok: a hirtelen megnövekedő tesztoszteronból átalakuló nagyobb ösztrogén szint miatt.
A serdülőkorban nagy változásokon megy keresztül a szervezet. A fiúknál egyre több tesztoszteron termelődik, ami a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért is felelős mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa. Viszont amennyiben a probléma tartósan fennáll – főleg úgy, hogy más tünetek is megfigyelhetőek, pl. késői serdülés, tejcsorgás- érdemes endokrinológushoz fordulni, hiszen meglehet, hormonális betegség húzódik a hátterében, amit kezelni szükséges. Ebben az esetben nagy eséllyel ösztrogéndominancia (túl sok ösztrogén, túl kevés tesztoszteron) figyelhető meg. Amennyiben tejcsorgás is társul a panaszhoz, úgy legtöbbször prolaktin túltermelődés is megfigyelhető
Ennek okát mindenképp ki kell deríteni, hiszen a gynaecomastia-t az „egyszerű” hormonzavaron kívül kiválthatja női nemi hormonokat termelő daganat megléte, vesebetegség, illetve az agyalapi mirigyben lévő zavar is.
Hogy kiderüljön, pontosan mi is áll a panasz hátterében, úgy hormonvizsgálat mellett képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) is szükség lehet. Hormonpótlás, de akár műtét is javasolttá válhat (pl. agyalapi mirigy daganata esetén).
· izomtömeg-növelő szteroidok szedése
· a melldaganata
· májbetegség
· gyógyszer mellékhatás
· drogok (pl. marihuana)
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.