Serdülőkorban a fiúk mellének mirigyes tapintatú megnagyobbodása bár igen zavaró és kellemetlen panasz lehet, ám szerencsére az esetek többségében elmúlik, ha a dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa szerint célszerű szakemberhez fordulni!
A fiúk mellének megnagyobbodásáról (gynaecomastia) viszonylag keveset hallani, mivel a legtöbben nem fordulnak vele orvoshoz, ám valójában igen gyakori probléma. A panaszt az emlőmirigyek megduzzadása okozza, mely előfordulhat újszülött korban, a pubertás időszakában, akár az idősebb férfiaknál is, de statisztikailag legtöbbször kamaszkorban jelentkezik. Bár sokan úgy hiszik, hogy csakis az elhízott fiúgyermekeket érinti, a valódi gynaecomastia a normál súlyúaknál is megfigyelhető, tehát nem testtömeghez köthető (kivétel a hamis, pseudo-gynaecomastia, amikor a probléma oka a nagymértékű elhízás, így a mell is elzsírosodik). Fontos tudni, hogy a megnagyobbodott mell legtöbbször csupán átmenetei állapot, amelyet ideiglenes hormonváltozások idéznek elő, így egy idő után magától megszűnik. Újszülöttek esetében és kisdedkorban azért jelentkezik, mert a receptorok érzékenysége nő az ebben az életkorban fiziológiásan is magas ösztrogén szintre. A serdülők esetén hasonló az ok: a hirtelen megnövekedő tesztoszteronból átalakuló nagyobb ösztrogén szint miatt.
A serdülőkorban nagy változásokon megy keresztül a szervezet. A fiúknál egyre több tesztoszteron termelődik, ami a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért is felelős mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa. Viszont amennyiben a probléma tartósan fennáll – főleg úgy, hogy más tünetek is megfigyelhetőek, pl. késői serdülés, tejcsorgás- érdemes endokrinológushoz fordulni, hiszen meglehet, hormonális betegség húzódik a hátterében, amit kezelni szükséges. Ebben az esetben nagy eséllyel ösztrogéndominancia (túl sok ösztrogén, túl kevés tesztoszteron) figyelhető meg. Amennyiben tejcsorgás is társul a panaszhoz, úgy legtöbbször prolaktin túltermelődés is megfigyelhető
Ennek okát mindenképp ki kell deríteni, hiszen a gynaecomastia-t az „egyszerű” hormonzavaron kívül kiválthatja női nemi hormonokat termelő daganat megléte, vesebetegség, illetve az agyalapi mirigyben lévő zavar is.
Hogy kiderüljön, pontosan mi is áll a panasz hátterében, úgy hormonvizsgálat mellett képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) is szükség lehet. Hormonpótlás, de akár műtét is javasolttá válhat (pl. agyalapi mirigy daganata esetén).
· izomtömeg-növelő szteroidok szedése
· a melldaganata
· májbetegség
· gyógyszer mellékhatás
· drogok (pl. marihuana)
Nem „egyszerű” elhízás, hanem kortizol túltermelés okozza a jellegzetes, törzsön lerakódott plusz kilókat, a holdvilágarcot, a lilás striákat, a szőrösödést, a terméketlenséget, akár a depressziót. A Cushing-szindróma lehetséges okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa mutatta be.
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.