A csont
A szervezet egésze élő, folyamatosan cserélődő sejtekből áll, ennek megfelelően a csontok is. bár sokszor erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, tudni kell, hogy a csontjaink sejtjei is fejlődnek, cserélődnek, frissülnek nagyjából 40 éves korunkig. Mivel élő szövetről van szó, így természetesen anyagcserét is folytat, valamint az új sejtek képződése, és azok megfelelő működése is azon múlik, hogy elegendő építőanyag kerül-e a szervezetbe.
Születéskor a csontok még hajlékonyak, és sok helyen – például a koponyán – nem is nőnek össze. A kor előrehaladtával a csontrendszer olyan szilárd támasztékot biztosít a testnek, amely mozgékony, fejlődik, sőt, reagál az esetleges változásokra is. sérülése ugyan előfordulhat, de egészséges szervezet esetén a csonttörések is gyorsa gyógyulnak, ráadásul a törés helyén a szövet erősebb is lesz.
A csontritkulás, és a gyerekkor
A csontritkulás, vagy más néven osteoporosis az idősebb korosztály betegsége. Legalábbis elsőre ezt gondolnánk, hiszen a betegséget rendszerint nagyszüleink kórképében találhatjuk, vagy olyan hölgyeknél, akik már átestek a menopauzán.
A csontok építőanyagai a kalcium és a foszfátok. Ezen anyagok beépülését segítik a D-vitamin, és természetesen bizonyos hormonok, mint a kalcitonin, vagy a parathormon, mely a kalcium elvonásáért felel, hogy túlképződés se alakulhasson ki. Az öregkori csontritkulás is hormonális eredetű. A szervezetben ilyenkor csökken az ösztrogén, valamint a tesztoszteron szintje.. A csonttömeg a 40 éves korosztálynál ál meg a fejlődésben, innentől csak ritkul, ám ez nem feltétlenül ölt kóros méreteket. Ha igen, akkor a csontok könnyen és nagyon fájdalmasan törnek, súlyos esetben akár önmagától is összeroppanhat a szövet.
Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont csecsemő és gyermek endokrinológusa elmondta, hogy a csontritkulás sajnos gyerekkorban is előfordulhat, illetve a felnőttkori osteoporosis gyökerei is gyermekkorban találhatóak. A nem megfelelő táplálkozás, a rengeteg cukros üdítő, a kevés gyümölcs és zöldségfogyasztás, valamint a mozgás hiánya mind olyan összetevők, melyek megalapozzák a későbbi problémákat. Gyerekek esetében a ritkán előforduló idiopáthiás juvenilis osteoporosis (IJO) jellemzően a pubertás kor előtt, 7 éves kor körül jelentkezik, de 1 és 13 éves kor között bármikor előfordulhat. Primer osteoporosis, vagyis hátterében nem áll semmilyen betegség, kialakulásának oka ismeretlen (secunder osteoporosis esetén a kiváltó okokat diagnosztizálni lehet). Ritkán maradandó károsodással is járhat, és súlyos méreteket is ölthet, szerencsére azonban jellemzően az elvesztett csonttömeg visszanyerhető.
Tünetei
- Hát, csípő és lábfájdalom
- Nehézkes, fájdalmas járás
- Könyök és tréd fájdalom
- A gerinc felső szakaszának elgörbülése
- Testsúlyvesztés
- Mellkas lesüllyedése
- Sántítás
A felnőttkori csontritkulás tünetei nem jellemzőek, bár hát és csípőfájdalom ekkor is előfordulhat. Sajnos a leggyakrabban csak a csonttörés után derül fény a probléma meglétére.
Diagnózis és kezelés
Az osteoporosis diagnosztizálása sajnos jellemzően már csak akkor történik meg, amikor az ember a csonttörésekkel is találkozik. Ilyenkor a csonttömeg egy jelentős része mér eltűnt, vagyis a kezelés nehéz, és hosszadalmas, valószínűleg élete végéig elkíséri a beteget.
Gyerekek esetében az IJO kinőhető, ám előfordulhat, hogy a megfelelő D vitamin és kalcium pótlás mellett, más gyógyszeres kezelést is igényel, melyről minden esetben gyermekgyógyász dönt.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.