A pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek rendszerint gyógyszeres terápiában részesülnek, melynek során pótlásra kerülnek a hiányzó hormonok, amik a szervezet egészséges működését támogatják. Azonban olykor előfordulhat, hogy a páciens – vagy már a kezdetektől vagy egy idő után- rosszul reagál a kezelésre. Hogy miért, azt dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája válaszolja meg.
A pajzsmirigy által termelt hormonok az egész szervezet működésére hatással vannak. 2 legfontosabb hormonja a T3 és a T4, ám a T4 valójában egy viszonylag inaktív hormon, ezért annak aktív T3-má kell alakulnia. A pajzsmirigy alulműködés elsődleges terápiája a gyógyszeres kezelés. Mivel az állapot során a beteg pajzsmirigye nem termel elegendő hormont (T3, T4), ezért azt mesterségesen szükséges pótolni. A tiroxin hormon tabletta formájában alkalmazandó, melyet reggel, éhgyomorra, étkezés és kávézás előtt legalább fél-1 órával szükséges bő vízzel bevenni.
Amennyiben valaki elkezdi szedni a pajzsmirigy gyógyszert, úgy az első időben előfordulhat, hogy –mivel a mirigy hozzászokott a csökkent működéshez-, először túlműködésre utaló tünetek jelentkezhetnek (pl. remegés, felpörgés, szapora pulzus). Ezek a panaszok csupán pár napig, esetleg egy hétig tartanak, majd fokozatosan megszűnnek, míg a szervezet hozzászokik a plusz hormon beviteléhez- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Megeshet, hogy a gyógyszeres kezelés sokáig beválik, ám a betegnél egy idő után kellemetlen tünetek jelentkeznek. Ezek szintén a túlműködésre utaló panaszok, ám ekkor nem csak látszólag, hanem ténylegesen pajzsmirigy túlműködés alakult ki. Ilyenkor túlkezelésről beszélünk, ami általában dóziscsökkentéssel orvosolható, és az értékek újra a normál tartományba kerülnek. Mivel a betegséget viszonylag könnyű túlkezelni, ezért fontos, hogy az illető rendszeresen ellenőriztesse TSH, T4 és T3 értékeit, hogy még idejében lehessen lépni és ne jelentkezzenek kellemetlen tünetek.
Túladagolásra utaló tünetek
szívdobogás-érzés,
- szívritmus zavarok, főként szapora szívverés (tachycardia),
- mellkasi szorító fájdalom (angina pectoris),
- izomgyengeség és izomgörcsök,
- melegség-érzet, fokozott izzadás,
- remegés (tremor),
- nyughatatlanság-érzet, álmatlanság,
- hasmenés, testsúly-csökkenés,
- fejfájás
- menstruációs (havi vérzéssel kapcsolatos) zavarok.
A szakértő szerint a fent említett panaszok akkor is előfordulhatnak, ha túl gyors dózisemelés történt-ilyenkor érdemes lassabban növelni a hormonpótlás mértékét!
Érdemes továbbá tudni, hogy az is előfordulhat, hogy a fellépő tünetek nem a pajzsmirigy gyógyszer miatt jelentkeznek, hanem gyógyszer kölcsönhatás miatt lépnek fel. Éppen ezért mindenképp tájékoztassa orvosát, ha valamilyen más készítményt is alkalmaz a hormonpótlás mellett, ugyanis bizonyos szerek fokozhatják/csökkenthetik a felszívódást (pl. fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, vaskészítmények, savlekötők, gyulladáscsökkentők stb.)
További véleményekdr. Békési Gábor nyugalmat árasztó szaktudásával nagyon meg voltam elégedve
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.