A pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek rendszerint gyógyszeres terápiában részesülnek, melynek során pótlásra kerülnek a hiányzó hormonok, amik a szervezet egészséges működését támogatják. Azonban olykor előfordulhat, hogy a páciens – vagy már a kezdetektől vagy egy idő után- rosszul reagál a kezelésre. Hogy miért, azt dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája válaszolja meg.
A pajzsmirigy által termelt hormonok az egész szervezet működésére hatással vannak. 2 legfontosabb hormonja a T3 és a T4, ám a T4 valójában egy viszonylag inaktív hormon, ezért annak aktív T3-má kell alakulnia. A pajzsmirigy alulműködés elsődleges terápiája a gyógyszeres kezelés. Mivel az állapot során a beteg pajzsmirigye nem termel elegendő hormont (T3, T4), ezért azt mesterségesen szükséges pótolni. A tiroxin hormon tabletta formájában alkalmazandó, melyet reggel, éhgyomorra, étkezés és kávézás előtt legalább fél-1 órával szükséges bő vízzel bevenni.
Amennyiben valaki elkezdi szedni a pajzsmirigy gyógyszert, úgy az első időben előfordulhat, hogy –mivel a mirigy hozzászokott a csökkent működéshez-, először túlműködésre utaló tünetek jelentkezhetnek (pl. remegés, felpörgés, szapora pulzus). Ezek a panaszok csupán pár napig, esetleg egy hétig tartanak, majd fokozatosan megszűnnek, míg a szervezet hozzászokik a plusz hormon beviteléhez- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Megeshet, hogy a gyógyszeres kezelés sokáig beválik, ám a betegnél egy idő után kellemetlen tünetek jelentkeznek. Ezek szintén a túlműködésre utaló panaszok, ám ekkor nem csak látszólag, hanem ténylegesen pajzsmirigy túlműködés alakult ki. Ilyenkor túlkezelésről beszélünk, ami általában dóziscsökkentéssel orvosolható, és az értékek újra a normál tartományba kerülnek. Mivel a betegséget viszonylag könnyű túlkezelni, ezért fontos, hogy az illető rendszeresen ellenőriztesse TSH, T4 és T3 értékeit, hogy még idejében lehessen lépni és ne jelentkezzenek kellemetlen tünetek.
Túladagolásra utaló tünetek
szívdobogás-érzés,
- szívritmus zavarok, főként szapora szívverés (tachycardia),
- mellkasi szorító fájdalom (angina pectoris),
- izomgyengeség és izomgörcsök,
- melegség-érzet, fokozott izzadás,
- remegés (tremor),
- nyughatatlanság-érzet, álmatlanság,
- hasmenés, testsúly-csökkenés,
- fejfájás
- menstruációs (havi vérzéssel kapcsolatos) zavarok.
A szakértő szerint a fent említett panaszok akkor is előfordulhatnak, ha túl gyors dózisemelés történt-ilyenkor érdemes lassabban növelni a hormonpótlás mértékét!
Érdemes továbbá tudni, hogy az is előfordulhat, hogy a fellépő tünetek nem a pajzsmirigy gyógyszer miatt jelentkeznek, hanem gyógyszer kölcsönhatás miatt lépnek fel. Éppen ezért mindenképp tájékoztassa orvosát, ha valamilyen más készítményt is alkalmaz a hormonpótlás mellett, ugyanis bizonyos szerek fokozhatják/csökkenthetik a felszívódást (pl. fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, vaskészítmények, savlekötők, gyulladáscsökkentők stb.)
További véleményekA doktor úr nagyon segítőkész volt. A kialakult koronavírus helyzet miatt az online konzultációt választottam és igazán pozitív élmény volt számomra. Kiváló volt a Skype konzultáció, ahol lehetőségem nyílt megosztani a képernyőmet is, nem csak a kamerámat.
A magas prolaktin-szint igen kellemetlen tünetekkel járhat, mint például tejcsorgás, menstruációs problémák a nőknél, merevedési zavar, ritkuló szőrzet a férfiaknál. A vér magas prolaktin-szintjét az esetek kis részében az agyalapimirigy daganata okozza, nagyobb részben azonban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Mi a teendő ilyen esetben? A kérdést Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszolta meg.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.