Nem tipikus tünetek is jelezhetnek pajzsmirigy-betegséget
A pajzsmirigy rendellenes működésének vannak ma már jól ismert, jellegzetes tünetei. Fogyás, hízás, hajhullás, fáradékonyság, fázékonyság, meddőség, vagy ismétlődő vetélések okait kutatva is gyakran húzódik meg a háttérben pajzsmirigy probléma. Vannak azonban kevésbé jellemző tünetek, amelyek előfordulásakor szintén érdemes ezt az apró, de igen fontos feladatokat ellátó szerv állapotát is ellenőrizni.
A pajzsmirigy rendellenes működésének vannak ma már jól ismert, jellegzetes tünetei. Fogyás, hízás, hajhullás, fáradékonyság, fázékonyság, meddőség, vagy ismétlődő vetélések okait kutatva is gyakran húzódik meg a háttérben pajzsmirigy probléma. Vannak azonban kevésbé jellemző tünetek, amelyek előfordulásakor szintén érdemes ezt az apró, de igen fontos feladatokat ellátó szerv állapotát is ellenőrizni.
Horkolás
A zajos éjszakák hátterében több ok is állhat, ezek közül az egyik a pajzsmirigy elváltozás. A pajzsmirigy több módon is szerepet játszhat a horkolás kialakulásában – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A megnagyobbodott pajzsmirigy összenyomja a környezetében található szöveteket, így a légutakat is, ezzel kedvez a horkolás megjelenésének. Csökkent pajzsmirigyműködés esetén más elváltozások – nyelv megnagyobbodása, elhízás - is jelentkeznek, melyek szövődményeként szintén megnő a horkolás valószínűsége.
Kezek zsibbadása, fájdalma
A kéz, vagy csukló alagút szindróma néven ismert betegségben szenvedőknél a felső végtagokban főként éjszakánként jelentkezik fájdalom, vagy zsibbadás. A tüneteket a kéz túlerőltetése mellett valamilyen gyulladás, sérülés is kiválthatja. Kevesen gondolnak rá, de hátterében csökkent pajzsmirigy működés is állhat. Egy számítógépes program segítségével rangsoroltuk a pajzsmirigy alulműködéssel kezelt betegek panaszait, és ez alapján az a meglepő eredmény született, hogy a kezek zsibbadására vonatkozó panasz gyakran megelőzte az orvosi irodalomban ismert, tipikus tüneteket – számolt be az összefüggésről Balázs professzor.
Szemszárazság
Szemtünetek kapcsán elsősorban a pajzsmirigy túlműködéssel járó Basedow-kórt kell megemlíteni, melynek gyakran első tünete a szemek megnagyobbodása, kidülledése. Azonban nem ez az egyetlen szemet érintő panasz, amely összefüggésbe hozható a pajzsmiriggyel. Napjainkban egyre több ember életét keseríti meg a szemszárazság, melyért első sorban a légkondicionáló berendezések használatát és a számítógép előtt végzett munkát tesszük felelőssé. Fontos tudni azonban, hogy ez a tünet is lehet a pajzsmirigy betegség kezdeti jele. Ilyen esetekben a szemcsepp használatával nem, csak az alapbetegség kezelésével szüntethetők meg a szúró érzéssel, szemek kivörösödésével járó tünetek.
Bőrtünetek
Egy kézfogás is árulkodó lehet. Ha bemutatkozásnál érezzük, hogy a beteg keze feltűnően száraz, a tenyereken sárgás elszíneződés látható, ez felvetheti annak gyanúját, hogy nincs minden rendben a pajzsmirigyével – sorolja Balázs professzor. Ha szemügyre vesszük a körmeit is, és azt látjuk, hogy azok repedezettek, hosszanti- és keresztirányban csíkozottak, az megerősítheti, hogy valóban érdemes ez irányba tovább vizsgálódni.
Hasi panaszok
A rendszertelen étkezés, stresszes életmód miatt napjainkra népbetegséggé vált a hasfájás, puffadás és a székelési panaszok. A rostban szegény táplálkozás, a kevés folyadék fogyasztás és mozgásszegény életmód miatt gyakran jelentkezik székrekedés. Ha ezeket a tényezőkön változtattunk, és gondjaink továbbra sem rendeződnek, gondoljunk arra – különösen, ha egyéb tünet is jelentkezik – hogy székrekedést pajzsmirigy alulműködés is okozhat. Túlműködés jele lehet, ha ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, vagyis gyakori hasmenés jelentkezik. Ilyenkor jellemzően ételérzékenység, esetleg irritábilis bél-szindróma irányába indulnak meg a vizsgálatok, azonban nem árt a pajzsmirigy állapotát is ellenőriztetni!
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Békési Gábor PhD
endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens
Orvos válaszol
Tisztelt Doktor Nő/Úr!
25 éves lány vagyok Hashimoto tireodotiszt diagnosztizáltak nálam 1 hete, az antitest 600 Ug, egy hónapos leletem szerint TSH 7,3 a többi érték még a normál határon belüli. Euthyroxot kaptam 50 microgrammosat, azt mondta az orvos, hogy napi egy szemet vegyek be. Kérdésem az volna, hogy beszedjem-e, ugyanis édesapámnak,aki 20 éve szenved ebben a betegségben, anno 100-as volt a TSH-ja és ő is 50 microgrammot kapott, ezért óva intett, túl nagy adag ez kezdetnek, mondta ő. Elhatároztam, hogy keresek egy másik kezelőorvost, de szeretném emellett kikérni az Ön véleményét is, hogy valóban 7,3-as TSH-ra ilyen dózisú gyógyszert kell-e szedni, és azonnal 50-el kezdeni, ahelyett, hogy például negyedekbe törném a szemeket.
Egyébként édesapám még azt is mondta, hogy szerinte 7,3 az még egyáltalán nem számít rossz értéknek, de interneten meg azt olvastam, hogy ilyenkor már jószerivel nem is eshetek teherbe,igaz ez?(menzeszem teljesen normális)
25 éves lány vagyok Hashimoto tireodotiszt diagnosztizáltak nálam 1 hete, az antitest 600 Ug, egy hónapos leletem szerint TSH 7,3 a többi érték még a normál határon belüli. Euthyroxot kaptam 50 microgrammosat, azt mondta az orvos, hogy napi egy szemet vegyek be. Kérdésem az volna, hogy beszedjem-e, ugyanis édesapámnak,aki 20 éve szenved ebben a betegségben, anno 100-as volt a TSH-ja és ő is 50 microgrammot kapott, ezért óva intett, túl nagy adag ez kezdetnek, mondta ő. Elhatároztam, hogy keresek egy másik kezelőorvost, de szeretném emellett kikérni az Ön véleményét is, hogy valóban 7,3-as TSH-ra ilyen dózisú gyógyszert kell-e szedni, és azonnal 50-el kezdeni, ahelyett, hogy például negyedekbe törném a szemeket.
Egyébként édesapám még azt is mondta, hogy szerinte 7,3 az még egyáltalán nem számít rossz értéknek, de interneten meg azt olvastam, hogy ilyenkor már jószerivel nem is eshetek teherbe,igaz ez?(menzeszem teljesen normális)
Tisztelt Kérdező!
A gyógyszeres kezelés nem a TSH-tól, hanem a beteg állapotától függ. Részletes immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba
A gyógyszeres kezelés nem a TSH-tól, hanem a beteg állapotától függ. Részletes immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba
Kapcsolódó oldalak
