Mit okoz a túl sok inzulin a női nemi hormonok szintjében?

Női nemi hormonok és szerepük

A női nemi hormonok fő feladata egyrészt a másodlagos nemi jellegek kialakítása, a menstruációs ciklus szabályozása, a terhesség létrejöttének és megtartásának támogatása, valamint a tejtermelődés elősegítése.

A két legfontosabb női nemi hormon az ösztrogén és a progeszteron. Az ösztrogén felelős a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért, valamint a peteérésért, így a ciklus első felében termelődik fokozottan. Terhesség esetén szintje megnő, hiszen akkor már a placenta is termeli. Gondot általában a magas szintje okoz (ösztrogéndominancia), mivel olyan betegségek kialakulásáért felelős, mint pl. az IR, PCOS, mióma.  A ciklus második felében a progeszteroné a fő szerep, mely az ösztrogén ellensúlyozója és a tüszőrepedés után visszamaradt sárgatest termeli. A terhesség létrejöttét és megtartását támogatja, csökkent szintje esetén nem jön létre terhesség, esetleg korai szakaszban vetéléssel végződik. Amennyiben nincs megtermékenyülés, úgy szintje rohamosan zuhan.  Fontos, hogy az ösztrogén és a progeszteron szintje egyensúlyban legyen, máskülönben a harmónia felborul és menstruációs zavarok, meddőség alakulhat ki.

Igen jelentős női nemi hormon továbbá az FSH és az LH. Ez előbbi a tüszőérlelő hormon, mely a peteérésben játszik nagy szerepet, míg az LH a tüszőrepedésben (LH-csúcs), valamint utána a sárgatest megmaradását hivatott támogatni. A két hormon egymással – akárcsak az ösztrogén/progeszteron- egészséges esetben egyensúlyban van, más esetekben felmerül többek között az IR, PCOS, klimax, mellékvese betegség, petefészek daganat gyanúja.

Ezen hormonok mellett fontos szerepe van a prolaktinnak is, melynek mennyisége várandósság és szoptatás során nő meg, ugyanis a tejelválasztásért felel. Más esetekben szintje igen csekély, így ha várandósság/szoptatás nélkül megemelkedik a mennyisége, úgy az teherbeesési nehézségeket és cikluszavarokat okozhat. Hátterében gyakran krónikus stressz húzódik, és jellemző tünetei a tejcsorgás, valamint a női ciklus felborulása, menstruáció tartós elmaradása, meddőség, vetélés.

A magas inzulinszint és a női nemi hormonok

A magas inzulinszint egyre több nőt -és férfit- érint, így igen sokan kapják kezükhöz az inzulinrezisztencia diagnózisát. Sajnos az állapot amellett, hogy megfelelő terápia nélkül 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet, a női nemi hormonok szintjére is negatív hatást gyakorol. Ekkor ugyanis az FSH/LH szintje felborul, ráadásul gyakori, hogy a progeszteron szintje is lecsökken, melynek vezető tünete a menstruáció előtti barnás pecsételő vérzés. Amennyiben a tesztoszteron szintje túlsúlyba kerül a női nemi hormonokkal szemben, úgy nem megy végbe normál tüszőérés-és repedés, így ekkor folyadékkal teli ciszták is kialakulhatnak a petefészkekben és létrejön a PCOS.

Mivel az állapot túlsúlyt eredményezhet (és fordítva), ezért az ösztrogéndominancia még jelentősebbé válik, ugyanis a zsírszövet remek ösztrogénraktár is egyben- tehát ha gyarapodik a testsúly, nő az ösztrogén szintje is és romlik a inzulin érzékenység- magyarázza dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa.

Mivel a magas inzulinszint befolyásolja a női nemi működést, így gyakori, amikor a benne szenvedő beteg menstruációs zavarokról, teherbeesési nehézségekről panaszkodik, melyek mellett olyan tünetek is felléphetnek, mint a hajhullás, testsúly növekedése, fokozott szőrnövekedés, valamint aknék megjelenése.

Így lehet csökkenteni az inzulin szintjét

Az inzulinszint csökkentésére az  elsőszámú kezelési mód az életmódterápia, mely személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást jelent. Ezt kiegészíthetik különböző vitaminok, táplélékkiegészítők alkalmazása is (pl. barátcserje, inozitol, D-vitamin,  mexikói yamgyökér), és ha súlyosabb mértékű inzulinrezisztenciával állunk szemben, úgy gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, mellyel növelni lehet a sejtek inzulin érzékenységét.

További híreink>>>