Elkezdődött az influenzaszezon: töltsük fel a szelén raktárakat!
Az őszi-téli időszakban gyakori vírusos eredetű megbetegedések, náthás tünetek enyhítésére a házipatika jól bevált módszere a fokhagyma különböző formában történő fogyasztása. Természetesen nem az erős illat az, ami a vírusokat távol tartja, sokkal inkább a fokhagyma szelén tartalma. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa az alábbi cikkben a szelén további kedvező hatásairól is beszámolt.
Megküzd a vírusokkal
Számos jótékony hatása mellett a téli időszakban leginkább a szelén fogyasztásának antivirális előnyeit élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az inluenza járvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. Magyarország a szelén hiányos országok közé tartozik, a táplálék szelén tartalma ugyanis attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, vagy az állat legelt, mennyi volt a szelén. A hazánkra jellemző alacsony szelén tartalmú termőtalaj miatt a természetes források - magas szeléntartalmú brazil dió, tenger gyümölcsei, szárnyasok és vörös húsok rendszeres fogyasztása - mellett ajánlott a szelén kiegészítő készítményekből történő pótlásáról is gondoskodnunk.
Fertilitást javító hatás
A British Journal of Urology folyóiratban korábban közölt kutatási eredmények a vizsgált 64 meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfi esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége. Védi a szívet A szelén mindkét nem esetében fontos szerepet játszik a termékenység megőrzésében, a várva várt terhesség időszakát megelőzően különösen lényeges pótlásáról gondoskodni, hiánya ugyanis a gyermeknél szívfejlődési rendellenességekhez vezethet. A szelén szerepe a későbbi életszakaszban is kulcsfontosságú a szívizomzat védelmének szempontjából. Anti-atherogén hatásánál fogva növeli a HDL („jó”) koleszterin arányát a vérben, védelmet nyújt az infarktussal, szívbetegségekkel szemben.
Kiváló antioxidáns
A sejteket károsító szabadgyökök fokozott termelődéséhez vezetnek olyan állapotok, amelyekkel nap, mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak. A szabadgyökök sejtkárosító hatása a szervezet egészében jelentkezik. Az un. oxidatív stressz, vagyis a szabadgyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni. Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások. A szabadgyökök ellen az antioxidánsok nyújtanak védelmet. Kevesek által ismert tény, hogy az E és C-vitaminok mellett a szelén is kiváló antioxidáns.
Segít a fiatalság megőrzésében
Az antioxidánsok, így a szelén is anti-aging hatásúak, vagyis csökkentik az öregedés jeleit. Egereken végzett kísérletek során a szelén hiányos egyedeken kifejezett öregedést írtak le. Azokban az országokban, mint például Japán, ahol a szelénellátottság jobb, magasabb az átlag életkor is. A szelén anti-aging hatása azon túl, hogy késlelteti a sejtek öregedését agyműködést serkentő képességében is megnyilvánul.
Csak orvosi ellenőrzés mellett szedje!
A megelőzési céllal adott szelén napi dózisa 50 ug. Bizonyos betegségek esetén ez az adag emelhető, azonban a pontos mennyiség megállapítása minden esetben szakorvos feladata. Orvosi ellenőrzés nélkül a gyógyszer szedése nem javasolt. Mivel 50 ug-ig általában nem toxikus, ezért ebben a dózisban szedhető, de a gyógyszer szedésének időtartamát orvos határozza meg.
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Prof. Dr. Holló Gábor
szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista
Imre Noémi
dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc
Dr. Egyed-Fekete Ágnes
endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa, szonográfus
Orvos válaszol
Tisztelt Doktor Nő/Úr!
25 éves lány vagyok Hashimoto tireodotiszt diagnosztizáltak nálam 1 hete, az antitest 600 Ug, egy hónapos leletem szerint TSH 7,3 a többi érték még a normál határon belüli. Euthyroxot kaptam 50 microgrammosat, azt mondta az orvos, hogy napi egy szemet vegyek be. Kérdésem az volna, hogy beszedjem-e, ugyanis édesapámnak,aki 20 éve szenved ebben a betegségben, anno 100-as volt a TSH-ja és ő is 50 microgrammot kapott, ezért óva intett, túl nagy adag ez kezdetnek, mondta ő. Elhatároztam, hogy keresek egy másik kezelőorvost, de szeretném emellett kikérni az Ön véleményét is, hogy valóban 7,3-as TSH-ra ilyen dózisú gyógyszert kell-e szedni, és azonnal 50-el kezdeni, ahelyett, hogy például negyedekbe törném a szemeket.
Egyébként édesapám még azt is mondta, hogy szerinte 7,3 az még egyáltalán nem számít rossz értéknek, de interneten meg azt olvastam, hogy ilyenkor már jószerivel nem is eshetek teherbe,igaz ez?(menzeszem teljesen normális)
25 éves lány vagyok Hashimoto tireodotiszt diagnosztizáltak nálam 1 hete, az antitest 600 Ug, egy hónapos leletem szerint TSH 7,3 a többi érték még a normál határon belüli. Euthyroxot kaptam 50 microgrammosat, azt mondta az orvos, hogy napi egy szemet vegyek be. Kérdésem az volna, hogy beszedjem-e, ugyanis édesapámnak,aki 20 éve szenved ebben a betegségben, anno 100-as volt a TSH-ja és ő is 50 microgrammot kapott, ezért óva intett, túl nagy adag ez kezdetnek, mondta ő. Elhatároztam, hogy keresek egy másik kezelőorvost, de szeretném emellett kikérni az Ön véleményét is, hogy valóban 7,3-as TSH-ra ilyen dózisú gyógyszert kell-e szedni, és azonnal 50-el kezdeni, ahelyett, hogy például negyedekbe törném a szemeket.
Egyébként édesapám még azt is mondta, hogy szerinte 7,3 az még egyáltalán nem számít rossz értéknek, de interneten meg azt olvastam, hogy ilyenkor már jószerivel nem is eshetek teherbe,igaz ez?(menzeszem teljesen normális)
Tisztelt Kérdező!
A gyógyszeres kezelés nem a TSH-tól, hanem a beteg állapotától függ. Részletes immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba
A gyógyszeres kezelés nem a TSH-tól, hanem a beteg állapotától függ. Részletes immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba
Kapcsolódó oldalak
