Az őszi-téli időszakban gyakori vírusos eredetű megbetegedések, náthás tünetek enyhítésére a házipatika jól bevált módszere a fokhagyma különböző formában történő fogyasztása. Természetesen nem az erős illat az, ami a vírusokat távol tartja, sokkal inkább a fokhagyma szelén tartalma. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa az alábbi cikkben a szelén további kedvező hatásairól is beszámolt.
Számos jótékony hatása mellett a téli időszakban leginkább a szelén fogyasztásának antivirális előnyeit élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az inluenza járvány Európa azon országaiban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. Magyarország a szelén hiányos országok közé tartozik, a táplálék szelén tartalma ugyanis attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, vagy az állat legelt, mennyi volt a szelén. A hazánkra jellemző alacsony szelén tartalmú termőtalaj miatt a természetes források - magas szeléntartalmú brazil dió, tenger gyümölcsei, szárnyasok és vörös húsok rendszeres fogyasztása - mellett ajánlott a szelén kiegészítő készítményekből történő pótlásáról is gondoskodnunk.
A British Journal of Urology folyóiratban korábban közölt kutatási eredmények a vizsgált 64 meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfi esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége. Védi a szívet A szelén mindkét nem esetében fontos szerepet játszik a termékenység megőrzésében, a várva várt terhesség időszakát megelőzően különösen lényeges pótlásáról gondoskodni, hiánya ugyanis a gyermeknél szívfejlődési rendellenességekhez vezethet. A szelén szerepe a későbbi életszakaszban is kulcsfontosságú a szívizomzat védelmének szempontjából. Anti-atherogén hatásánál fogva növeli a HDL („jó”) koleszterin arányát a vérben, védelmet nyújt az infarktussal, szívbetegségekkel szemben.
A sejteket károsító szabadgyökök fokozott termelődéséhez vezetnek olyan állapotok, amelyekkel nap, mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak. A szabadgyökök sejtkárosító hatása a szervezet egészében jelentkezik. Az un. oxidatív stressz, vagyis a szabadgyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni. Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások. A szabadgyökök ellen az antioxidánsok nyújtanak védelmet. Kevesek által ismert tény, hogy az E és C-vitaminok mellett a szelén is kiváló antioxidáns.
Az antioxidánsok, így a szelén is anti-aging hatásúak, vagyis csökkentik az öregedés jeleit. Egereken végzett kísérletek során a szelén hiányos egyedeken kifejezett öregedést írtak le. Azokban az országokban, mint például Japán, ahol a szelénellátottság jobb, magasabb az átlag életkor is. A szelén anti-aging hatása azon túl, hogy késlelteti a sejtek öregedését agyműködést serkentő képességében is megnyilvánul.
A megelőzési céllal adott szelén napi dózisa 50 ug. Bizonyos betegségek esetén ez az adag emelhető, azonban a pontos mennyiség megállapítása minden esetben szakorvos feladata. Orvosi ellenőrzés nélkül a gyógyszer szedése nem javasolt. Mivel 50 ug-ig általában nem toxikus, ezért ebben a dózisban szedhető, de a gyógyszer szedésének időtartamát orvos határozza meg.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.