Jellemző tünete a magas vérnyomás ennek a ritka endokrin kórképnek, amely a lakosság 1-2 százalékát érinti. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája azt mondja, ritka, de mégis gyakoribb betegség, mint ahányszor gondolunk rá, amikor izomgyengeség, gyakori vizelettartási problémák gyötörnek bennünket, ráadásul a vérnyomásunk is magasabb értéket mutat.
A ritka endokrin kórképet, a Conn-szindrómát – amely a hazai lakosság 1-2 százalékát, tehát 100-200 ezer embert érint – a mellékvese külső rétegének túlműködése okozza, ami által fokozódik a szervezet nátrium- és vízvisszatartása, ami izomgyengeséghez, fokozott szomjúsághoz vezet, illetve kialakul a hipertónia, amelyre külön figyelni kell.
A Conn betegség hátterében leggyakrabban jóindulatú adenóma, esetleg ritkán rosszindulatú daganat áll, amely egyedül műtéti úton gyógyítható. Az adenóma miatt az aldoszteron, a vízháztartást szabályozó szteroid termelése fokozódik, ami serkenti a vesében a nátrium és a víz visszaszívódását. Emiatt a vér térfogata megnő, így ezzel párhuzamosan a vérnyomás is emelkedik. Ezzel egyidejűleg a szervezet elkezd káliumot veszíteni, ami az izomgyengeséget okozza.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok, valamint képalkotó vizsgálatok is szükségesek (CT, MR, mellékvese érfestés). Megnézik a laborvizsgálat keretében a nátriumszintet, a káliumszintet, a renint, az aldoszteron-szintet, illetve a fokozott káliumürítést a vizeletben. EKG vizsgálat esetén a szakorvos jellegzetes eltérés után kutat a szívműködésben.
A Conn-szindróma gyógyítása sebészi úton történik. A megfelelően eltávolított mellékvese daganat végleges gyógyulást eredményezhet. Amennyiben a vérnyomás normalizálódik, akkor kezelés nem szükséges. Előfordul azonban, hogy az évek óta meglévő Conn-szindróma miatti hipertónia maradandó érfal károsodást okoz, és ez vezet a magas vérnyomás megmaradásához műtét után is. Ennek értéke azonban jóval alacsonyabb, mint műtét előtt – tette hozzá a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Forrás: Budai Endokrinközpont
További véleményekA szakmai hozzáértésen túl a maximális emberség, amit a Tanűr úr tanúsított irányomban igen pozitívan érintett.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.