A mellékvesevelő a belső elválasztású mirigyek egyike, melynek igen meghatározó szerep jut az ideg-és a hormonrendszer közti kapocs kialakításában. Adrenalint, noradrenalint és dopamint termel (katekolaminok), amik a stresszhelyzetekhez való alkalmazkodást, a megfelelő keringést és a hőháztartást biztosítják, de ugyanúgy hatással vannak a légzésre, simaizmokra és az anyagcserére is.
Ritka, ám súlyos betegség az ún. phaeochromocytoma, ami a mellékvesevelő daganatát jelenti. Ennek során fokozott hormontermelés figyelhető meg. Sajnos a diagnózist igen nehéz felállítani, mivel tüneteit tekintve könnyű más problémákkal összetéveszteni. Jellemzően ugyanis heves szívdobogást, magas vérnyomást, fejfájást, fokozott verejtékezést, sápadtságot, émelygést, gyengeséget produkál, így gyakran pajzsmirigy túlműködésre, magas vérnyomás betegségre, szívbetegségre, pánikrohamra gyanakodnak az orvosok.
További lehetséges tünetek:
Hogy bebizonyosodjon a probléma fennállása, ahhoz laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.
A phaeochromocytoma diagnosztikájában a legérzékenyebb és legfajlagosabb laboratóriumi módszer, a metanephrin és normetanephrin meghatározás, vérplazmából és/vagy 24 órás gyűjtött vizeletből. Hasznos lehet továbbá a katekolaminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin) plazma koncentrációjának mérése is. Utána képalkotó vizsgálatokra van szükség- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Amennyiben bebizonyosodik a mellékvesevelő daganat megléte, úgy mindenképp műtéti beavatkozásra van szükség, egyedül a gyógyszeres terápia az inoperábilis betegeknél jöhet számításba. Szerencsére a daganat eltávolítása teljes gyógyulást hozhat (kivétel, ha áttéteket képzett), ám a mielőbbi kezelés azért fontos, mert az idő folyamán a betegség súlyos szövődményeket okozhat!
További véleményekdr. Békési Gábor nyugalmat árasztó szaktudásával nagyon meg voltam elégedve
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.