A legtöbb nő a fogamzásgátló tabletta letétele után vérzészavarral küzd. Általában a menstruáció kimaradását, vagy meglepően hosszú ciklust tapasztalnak ekkor, ami anovulációra utalhat. A vérzészavar oka, hogy bár a mai készítmények igen kis hormonmennyiséget tartalmaznak, ám a szervezetnek egy kis időbe telhet visszaállnia a normál működésbe. Szerencsére a probléma csak 1-2 ciklus erejéig szokott tartani, utána a panasz rendszerint megszűnik (max. fél éven belül). Ha mégsem, akkor érdemes nőgyógyászhoz fordulni, ugyanis a fogamzásgátlók olyan betegségeket nyomhatnak el, mint pl. a PCOS, és sokan csak a készítmény letétele után szembesülnek az állapot meglétével.
Sok, pubertáskorban lévő lánynak írnak fel bőrproblémáira fogamzásgátló tablettát, ami eltűnteti a zavaró pattanásokat. Ennek oka, hogy a benne található hormonoknak köszönhetően csökkenti a bőr zsírosságát, ami hozzájárul az aknék kialakulásához. Azonban, ha valaki hosszú idő után abbahagyja a tabletta szedését, akkor ismét előjöhetnek a pattanások, és akár fél évbe telhet, míg a bőr állapota ismét helyreáll. Érdemes tudni, hogy a túl sok tesztoszteron és a már említett PCOS szintén okozhat bőrproblémákat, így célszerű panasz esetén ezek irányba is vizsgálatokat végezni!
Bizonyára sokak számára igen kedvező mellékhatással is lehet számolni a fogamzásgátló letétele után- ez pedig a fogyás. Viszont ez rendszerint nem a zsír leadása, hanem csupán az ödéma megszűnése (néhány tabletta ödémát generálhat). Ez azonban jó lökést adhat arra, hogy az illető az esetleges súlyfeleslegétől is megszabaduljon - mondja dr. Hetényi Gábor, az EndokrinKözpont nőgyógyásza.
Amikor valaki fogamzásgátlót szed, úgy nem megy végbe normál peteérés, így nincs sem ovulációs fájdalom, sem pedig PMS. Ebből következik, hogy az abbahagyása után ezek bizony visszatérhetnek, főleg a mellek érzékenysége- jellemzően tüszőrepedés és menzesz előtt. A mell mirigyes szerkezete ugyanis reagál végbemenő hormonváltozásra. Az ösztrogén ugyanis a mirigyek megnagyobbodását, míg a progeszteron a zsírszövet ödémáját eredményezi.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.