A cukorbetegség igen alattomos kór, mivel akár évtizedekig is élhet vele a beteg úgy, hogy nem is tud a létezéséről, ugyanis gyakran semmilyen tünetet nem produkál. Azonban a panaszmentesség igen veszélyes, hiszen így nem tudunk gátat szabni a szövődmények kialakulásának, melyek bizonyos idő eltelte után olyan méreteket ölthetnek, amik akár életveszélyes állapotokat eredményezhetnek. Sajnos igen gyakran megesik, hogy már egy-egy súlyos szövődmény megjelenésekor szembesül a beteg a problémával, amikor már visszafordíthatatlan károkat okozott a szervezetben.
A világon a becslések szerint nagyjából háromszor annyi cukorbeteg él, mint amennyit diagnosztizáltak. Ennek oka egyrészt az, hogy az emberek nem fordulnak szakemberhez, és nem ellenőriztetik értékeiket rendszeresen, másrészt viszont éppen az ellenőrzések hibaszázaléka jelenti a veszélyt.
Akár jelentkeznek a tünetek, akár nem, a cukorbetegség a szervezetben változásokat indít el, melyeket ki lehet szűrni. Napjainkban a legelfogadottabb lehetőség erre az éhomi vércukormérés (FPG), illetve az orális glükóztolerancia teszt (OGTT). A gond az, hogy mindkét lehetőség igen költséges, ráadásul a pontosságukkal is komoly gondok vannak. Az FGP esetében legalább 2 mérésre van szükség, melyek előtt a beteg 8 órán át nem ehet, és ez igaz az OGTT esetében is. Ez igen megterhelő, ráadásul ezek a tesztek nem olyan érzékenyek, mint várták, illetve a reprodukálhatóságukkal is gond van.
A HbA1c a vörösvértestekben előforduló, a vörös színt adó és az oxigénszállításért felelős hemoglobin egy változata, amelyhez cukormolekulák kötődnek. Ezek itt is maradnak, stabil molekulát alkotva, egészen a vörösvértest pusztulásáig, ami nagyjából 3 hónap. A HbA1c mennyisége a vérben mérhető, és szintjének meghatározása nagy segítséget jelent a diabetes szűrésében, mivel igen jól jelzi a cukoranyagcsere állapotát.
A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a cukorbetegek szénhidrát anyagcseréje felborulhat, így a napi többszöri vércukor-ellenőrzés is indokolt lehet, ám emellett mind a szűrésben, mind pedig a diabetes kezelésében szükség van a HbA1c értékének meghatározására is.
Véleményeket Dr. Polyák Annamáriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekVégre olyan orvoshoz kerültem, aki ért ahhoz is, hogyan kell a beteggel beszélni. Pozitív csalódás volt!
Amikor egy nő azt veszi észre, hogy sötét szőrszálak nőttek a mellbimbója körül, az állán, a bajusz területén, meglehetősen kellemetlennek találhatja azt, hiszen ezek klasszikusan férfias megjelenésre utalnak. Azonban mielőtt bárki úgy gondolná, elég csak kitépkedni a zavaró szőrszálakat, érdemes utánajárni, mi okozhatja ezt a jelenséget. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus beszélt a lehetséges okokról.
A vércukorszint jelentős ingadozásainak kivédése rendkívül fontos a cukorbetegek számára, akik szélsőséges esetben a ketoacidózis és/vagy a súlyos hipoglikémia felé is sodródhatnak. De vajon mi lehet az oka annak, ha nehéz beállítani a vércukorszintet, mi minden befolyásolja a hatékony kontrollt és miért fontos annyira az egyensúly beállítása? Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista adta meg a válaszokat.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.