A cukorbetegség igen alattomos kór, mivel akár évtizedekig is élhet vele a beteg úgy, hogy nem is tud a létezéséről, ugyanis gyakran semmilyen tünetet nem produkál. Azonban a panaszmentesség igen veszélyes, hiszen így nem tudunk gátat szabni a szövődmények kialakulásának, melyek bizonyos idő eltelte után olyan méreteket ölthetnek, amik akár életveszélyes állapotokat eredményezhetnek. Sajnos igen gyakran megesik, hogy már egy-egy súlyos szövődmény megjelenésekor szembesül a beteg a problémával, amikor már visszafordíthatatlan károkat okozott a szervezetben.
A világon a becslések szerint nagyjából háromszor annyi cukorbeteg él, mint amennyit diagnosztizáltak. Ennek oka egyrészt az, hogy az emberek nem fordulnak szakemberhez, és nem ellenőriztetik értékeiket rendszeresen, másrészt viszont éppen az ellenőrzések hibaszázaléka jelenti a veszélyt.
Akár jelentkeznek a tünetek, akár nem, a cukorbetegség a szervezetben változásokat indít el, melyeket ki lehet szűrni. Napjainkban a legelfogadottabb lehetőség erre az éhomi vércukormérés (FPG), illetve az orális glükóztolerancia teszt (OGTT). A gond az, hogy mindkét lehetőség igen költséges, ráadásul a pontosságukkal is komoly gondok vannak. Az FGP esetében legalább 2 mérésre van szükség, melyek előtt a beteg 8 órán át nem ehet, és ez igaz az OGTT esetében is. Ez igen megterhelő, ráadásul ezek a tesztek nem olyan érzékenyek, mint várták, illetve a reprodukálhatóságukkal is gond van.
A HbA1c a vörösvértestekben előforduló, a vörös színt adó és az oxigénszállításért felelős hemoglobin egy változata, amelyhez cukormolekulák kötődnek. Ezek itt is maradnak, stabil molekulát alkotva, egészen a vörösvértest pusztulásáig, ami nagyjából 3 hónap. A HbA1c mennyisége a vérben mérhető, és szintjének meghatározása nagy segítséget jelent a diabetes szűrésében, mivel igen jól jelzi a cukoranyagcsere állapotát.
A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a cukorbetegek szénhidrát anyagcseréje felborulhat, így a napi többszöri vércukor-ellenőrzés is indokolt lehet, ám emellett mind a szűrésben, mind pedig a diabetes kezelésében szükség van a HbA1c értékének meghatározására is.
Véleményeket Dr. Polyák Annamáriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekPolyák Annamária doktornő nagyon alapos és kedves volt velem a konzultáció alatt. Köszönet érte!
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.