A Hashimoto thyreoiditis étrendi kezelésében többféle irányelvet is ismerünk, ám egységes szakmai irányelv még nem született. Egy friss tanulmány felhívta a figyelmet a szelén pótlására, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás szerepére egyaránt. A gluténmentes, tejmentes diéta relevanciája is egy sarkalatos kérdés az autoimmun pajzsmirigy megbetegedésekben.
A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, amely hormonokat bocsájt ki a véráramba. Hatása szerteágazó, az anyagcsere folyamatokért felelős, a kalcium-anyagcserére, így pedig a csontok állapotára is hatással van.
A hashimoto egy gyulladásos, autoimmun eredetű pajzsmirigy betegség. Hosszú ideig lappanghat, ebben rejlik veszélye is, ugyanis hajlamosít ischeamiás megbetegedésekre, metabolikus betegségekre is. A leggyakoribb pajzsmirigybetegségként tartják számon, a jódhiányos országok lakosságának körében gyakran manifesztálódik. Nők körében jóval gyakoribb, mint férfiakban, átlagosan minden 25.-31. nő autoimmun pajzsmirigybeteg.
A hashimoto tünetei változatosak lehetnek, a hajhullástól kezdve a hízékonyságig terjednek. A pajzsmirigy hormonok hatással vannak a növekedésre, az anyagcsere állapotára is. A páciensek zöme túlsúllyal, nehéz fogyással is küzd.
A hashimoto tünetei:
A hashimoto betegség kezelésében lényeges szerepe van a hormonpótlásnak, mely mellett az étrendnek sem elhanyagolható. Sok esetben a terápia kiegészítéseként javasolt szelén, cink, vagy jódpótlást is étrendi változtatásokkal lehet megoldani. A dietetikus által összeállított megfelelő étrenddel meg lehet támogatni a pajzsmirigy működését, ám a dietetoterápiában a betegek egyéni érzékenységét is minden esetben figyelembe kell venni, hiszen a Hashimoto betegséghez sok esetben társulhat valamilyen ételintolerancia.
A hashimoto betegség étrendjének alapját az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlások adják, tehát napi több adag zöldség- és gyümölcsfogyasztás, magas rosttartalmú köretek és zsírszegény fehérjeforrások. Ugyanakkor vannak olyan élelmiszerek, amelyek kimondottan jótékony hatásúnak bizonyulnak a pajzsmirigy működésére.
A mennyiségi zöldség- és gyümölcsfogyasztás elengedhetetlen eleme a diétának, hiszen ezek a makronutriensek gazdagok antioxidánsokban, vitaminokban, immunmoduláns és gyulladáscsökkentő anyagokban. Egy tanulmány szerint a napi több adag gyümölcs és zöldség elfogyasztása csökkenti a hashimoto, vagy pajzsmirigy alulműködés kialakulásának kockázatát.
Giotrogén növények hatása hashimoto-ban
Vannak olyan élelmiszerek, amelyek a pajzsmirigy működését befolyásolhatják, ilyenek a keresztesvirágú zöldségek, vagy a szójakészítmények. Az ezekben található giotrogén anyagok a pajzsmirigy működését, a hormonok hatását befolyásolhatják kedvezőtlen módon.
Ilyen növények például:
A pajzsmirigy működését gátolják, így kompenzációként a pajzsmirigyet fokozott működésre serkenti, amely pajzsmirigy megnagyobbodáshoz, göb kialakulásához vezethet. A jód felszívódását is gátolják, így aki jódhiányos betegek esetén pajzsmirigy alulműködéshez vezethet a keresztesvirágúak nagy mennyiségű, nyers formában való fogyasztása.
A giotrogén növények fogyasztása ezek szerint nem javasolt nyersen, nagy mennyiségben hashimoto betegség esetén. Azonban hőkezelt vagy fermentált formában már nem jelentenek magas kockázatot, így a főtt brokkolit, tofut (fermentált szójakészítmény) nyugodtan fogyaszthatják jódhiányos pajzsmirigybetegek is. A hashimoto ritkán jár jódhiánnyal, így a giotrogén növények nem feltétlen okoznak egészségügyi kockázatot.
Az olajos magvak fogyasztását is érdemes beépíteniük a napi rutinba, hiszen ezek magas szeléntartalmúak. Kiváltképp a brazil dió, amelyből átlagosan 2 szem fedezi a napi ajánlott szelén adagot, ugyanakkor nehéz ebből a dióból pontosan bevinni a napi ajánlott szelén adagot, hiszen akár 30-512.000 mikrogramm/kg között is ingadozhat a szeléntartalma. Egyéb olajos magvak fogyasztása is ajánlott, hiszen mindegyik más-más ásványi anyag és vitamin tartalommal rendelkezik, akár a tökmagról, dióról, manduláról, vagy a kesudióról van szó.
A teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú köretek fogyasztása is jótékony hatású lehet a pajzsmirigy alulműködés, hashimoto étrendjében. Ennek hátterében a vitamin- és ásványi anyagtartalom, illetve az élelmi rostok jótékony hatásai állnak. A hashimotoban javasolt szelén pótlását is meg tudja támogatni a teljes kiőrlésű termékek fogyasztása, mivel ezekben a gabonatermékekeben is magasabb a szelén tartalom. A bennük található élelmi rostok pedig a hashimotosoknál oly gyakori túlsúly rendezésében is segítenek: vizet kötnek meg, amellyel telítettség-érzetet keltenek a gyomorban, emellett pedig az emésztésre is jótékony hatással vannak.
A különféle cukrok, cukrozott italok, édességek fogyasztását is érdemes limitálni a hashimoto étrendjében, mivel ezek mértéktelen fogyasztása hízáshoz vezethet. Nem mellesleg pedig a pajzsmirigy betegek körében nagyobb eséllyel alakul ki diabétesz, így érdemes a cukrokat, mézet, szirupokat édesítőszerre cserélni, az élelmiszerekben jelen lévő cukrot is elkerülni.
Az édesítőszerek használata jó megoldás lehet, ám egyes kutatások rávilágítottak a mesterséges édesítőszerek TSH-szint növelő hatására. Noha egységes állásfoglalás még nem született a témában, javasolt a természetes édesítőszereket előnyben részesíteni, a mesterségesekből pedig mértékkel fogyasztani.
Ezek mellett a tápanyagszegény gyorsételek kerülése is fontos lehet, hiszen az inzulinrezisztenciát növelhetik, fogyasztások nagyobb kockázatot jelent a metabolikus betegségek kialakulására.
Szelén nemcsak a teljes kiőrlésű termékekben, hanem állati eredetű élelmiszerekben, a halakban, tenger gyümölcseiben is nagyobb arányban fordul elő, így érdemes beépíteni ezeket is a mindennapokban, akár konzerv formájában.
Élelmiszer |
Szeléntartalom (mikrogramm/100g-ban) |
brazil dió |
1917 |
tonhal |
108 |
osztriga |
154 |
sertéshús |
47 |
bárányhús |
36 |
csirkemell |
32 |
teljes kiőrlésű tészta |
36 |
garnéla rák |
49 |
shiitake gomba |
24 |
Cinkben gazdag állati eredetű élelmiszerek fogyasztása is javasolt heti rendszerességgel hashimotósok körében. Kutatások mutatták ki, hogy a cinkhiány a T3 és T4 hormonok alacsony szintjéhez, a pajzsmirigy alulműködés tüneteinek megjelenéséhez vezethetnek. A húsokban és a tojásban található nagyobb mennyiségben cink, így ezek rendszeres fogyasztása javasolt.
A kalciumbevitelre is érdemes fokozottan ügyelni, hiszen a pajzsmirigy hormonok a csontanyagcserére is hatással vannak. A pajzsmirigy alulműködés egyik következménye lehet, hogy a csontszövet rekonstrukciója is alábbhagy a csökkent mineralizáció miatt. Egyéni tolerancia függvényében javasolt a tejtermékek fogyasztása, vagy a külsőleges kalciumpótlás.
A hashimoto kialakulásának egyik sarkalatos oka az alacsony jódbevitel, a szervezet jódhiányos állapota. Ugyanakkor egyes kutatások kimutatták, hogy a túlzott jódbevitel is vezethet pajzsmirigy problémákhoz, akár hashimotóhoz is. Ennek hátterében a jód metabolizációja áll. Az étrendkiegészítőkből, vagy táplálékból felvett jódot a pajzsmirigy hasznosítja, mely folyamat során hidrogén-peroxid, egyfajta szabadgyök keletkezik. Ha a szervezetnek megfelelő a szelén ellátottsága, az képes semlegesíteni a hidrogén-peroxidot. Ha túl sok jód kerül a szervezetbe a megemelkedett hidrogén-peroxid káros hatással van a pajzsmirigyre. Így tehát körültekintően érdemes kezelni a jódpótlás témakörét.
Jódhiányos állapotokban a jódozott só használata, a tengeri halak és egyéb puhatestűek fogyasztása javasolt. Ugyanakkor a jódpótlás szükségességének eldöntése mindig orvosi kompetencia!
Az alkohol fogyasztásának limitálása is csökkentette a hashimoto kialakulásának kockázatát egyes kutatások szerint. Már a havi egyszeri, egy adagos fogyasztásra csökkentett alkoholbevitel is jó megoldás lehet.
Egyes kutatások rávilágítottak arra, hogy hashimoto betegségben jótékony hatású lehet a teljesen gluténmentes étrend. Ennek ugyan nincsen egységes, szakmai háttere, ám jópár páciens számolt be javulásról a diéta tartását követően.
A gluténmentes étrend követése Hashimoto betegségben egyes források szerint érdemi eredményt hozhat a páciens tüneteinek enyhítésében, a laborértékek javításában. Ugyanakkor azok számára, akik nem cöliákiások, vagy gluténérzékenyek, nem feltétlen szükséges gluténmentes étrendet követniük, főleg, mivel a készen kapható gluténmentes termékek magas hozzáadott cukor- és keményítőtartalmúak, amely nem előnyös egy lelassult anyagcsere állapotban.
Az azonban való igaz, hogy egyes autoimmun megbetegedések nagyobb eséllyel jelennek meg együttesen, így autoimmun pajzsmirigybetegek fokozott kockázattal rendelkeznek a cöliákia, vagyis autoimmun eredetű gluténérzékenység kialakulására. Éppen ezért a hashimoto diagnosztizálását követően érdemes kivizsgálni az esetleges cöliákia meglétét is és ez fordítva is igaz. Egy cöliákiásnál is nagyobb kockázattal manifesztálódik autoimmun pajzsmirigy probléma.
Jelenleg nincsen egyöntetű szakmai vélemény arra vonatkozóan, hogy valóban hatásos lenne a tejmentes diéta autoimmun pajzsmirigy megbetegedések kezelésében.
Ugyanakkor egy felmérés alapján a mediterrán térségben sok hashimoto-s nő volt laktózérzékeny is egyben, melyet a pajzsmirigy betegség szövődményeként értékeltek. A TSH-t a laktózmentes diéta szignifikánsan tudta csökkenteni, ám fontos megemlíteni az egyéni toleranciát is ebben az esetben.
Amennyiben a páciens panasz nélkül el tudja fogyasztani a tejtermékeket, nem feltétlen indokolt elhagyni azokat az étrendből.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Jelentkezzen be rendelésünkre!
Téma szakértői
Forrás: https://www.mdpi.com/1660-4601/16/23/4841/htm
Aki pajzsmirigy túlműködéssel él, annak érdemes tudnia, hogy bizonyos élelmiszerek enyhíthetik a tüneteket, mások súlyosbíthatják, és vannak olyan is, amelyek hatással lehetnek a gyógyszerek működésére. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, diabetológus részletesebben kifejtette, hogyan is hat a táplálkozás a pajzsmirigy túlműködésre.
Amikor túl magas a vérben a kalcium szintje, hypercalcemiáról lehet beszélni, amely mögött leggyakrabban a mellékpajzsmirigy túlműködése áll. Ez az állapot enyhe esetben tünetmentes, de előrehaladottabb állapotban többek közt a csontok elgyengülését, vesekövet okozhat, a szív és az agyműködésre is hatással lehet. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus arról beszélt, mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan lehet diagnosztizálni a hypercalcémiát.
Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.