Pajzsmirigybetegség miatt is zsibbadhat, fájhat a keze

A kéz, vagy csukló alagút szindróma néven ismert betegség kapcsán elsősorban a kezek túlerőltetése merül fel kiváltó okként, pedig egy kevésbé ismert, ám annál gyakoribb betegség is előidézheti a tüneteket.

Prof. Balázs Csaba endokrinológushoz, a Budai Endokrinközpont orvosához gyakran érkeznek több kivizsgáláson is átesett betegek, akiknél a kéz és csukló fájdalma, zsibbadása jelentkezik. „Sajnos a betegek valóságos kálváriát járnak be, sok kezelési módot próbálnak ki, de az ok az esetek jelentős részében nem derül ki.” A professzor úgy látja, hogy a szerteágazó tünetek miatt, még mindig sok a diagnosztizáltalan pajzsmirigybeteg, noha az elváltozás az elmúlt évtizedekben népbetegséggé nőtte ki magát. A teljes lakosságban a csökkent működés 4,4%-ban, a túlműködés 1,4%-ban fordul elő. A helyzetet nehezíti, hogy a betegség az érintettek 4,0 százalékánál enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik, és így ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre.

Balázs professzor egy saját számítógépes program kidolgozását követően, annak segítségével a csökkent pajzsmirigybetegségre jellemző tüneteket rangsorolta, előfordulásuk gyakorisága alapján. „Habár több évtizede foglalkozom pajzsmirigybetegek kezelésével, az eredmény engem is meglepett. Az orvosi irodalomban ismert tüneteket – hízás, fáradékonyság, idegesség, feledékenység, meddőség, hajhullás – gyakran megelőzte a kezek zsibbadására vonatkozó panasz.”

A csukló alagút, vagy karpális alagút szindróma legfontosabb jele a felső végtagokat érintő, főként éjszaka jelentkező fájdalom és zsibbadás. A fájdalom az ujjakban is jelentkezhet, de a felkarra is kiterjedhet, az esetek felében mindkét oldalon jelentkezik. A tüneteket az okozza, hogy a csukló szöveteiben bizonyos anyagok felhalmozódnak, megduzzadnak és nyomják az idegeket. A megnövekedett nyomást okozhatja a csukló túlerőltetése, – például túl sok gépelés miatt – az ínhüvelyek, inak autoimmun gyulladása, terhesség, menopauza idején fokozott ödéma készség, sérülés, vérömleny, vagy a pajzsmirigy csökkent működése. A tünetek jelentkezése és az okok keresése kapcsán tehát erre a lehetőségre is gondolni kell – hívja fel a figyelmet prof. Balázs Csaba.

A csukló alagút szindróma diagnózisa a megfelelő vizsgálatok elvégzésével megállapítható. Ha a tünetek hátterében a pajzsmirigy csökkent működése áll, akkor hormonális kezeléssel a panaszok megszüntethetők. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha a kezelés időben történt, korai diagnózis esetén a tünetek rendszerint teljesen visszafejlődnek. A gyógyulás teljes időtartama átlagosan 12-24 hét. Ez idő alatt kiegészítő kezelésekre – funkcionális sínezés, gyulladáscsökkentő szteroid injekció, az idegregenerálódást támogató vitaminok szedése, akupunktúra, elektroakupunktúra – is szükség lehet. Súlyos esetekben műtét is alkalmazható a panaszok kezelésére, a kiváltó okot azonban ilyenkor is érdemes és fontos megkeresni!