A koleszterin az emberi szervezetben egy zsírszerű anyag, amely az életben maradásunkhoz elengedhetetlen. Részt vesz ugyanis az anyagcsere folyamatokban, a sejtek, az epesav egyik építőköve, valamint bizonyos hormonok és vitaminok előállításáért is felelős. A koleszterint a máj állítja elő, ám nagy mennyiségben jutunk hozzá táplálkozás útján is. Bár a legtöbben negatív vonatkozásban gondolnak rá, pedig létezik „jó” és „rossz” koleszterin is. Ez előbbi a HDL, amely a felesleges koleszterint szállítja az erekből a májba, ami ott vagy újrahasznosul, vagy epesavvá lesz. Ezzel szemben az LDL , avagy a „rossz” koleszterin az erekben lerakódik. Így amennyiben a vérben több az LDL, mint a HDL, úgy a HDL nem képes visszaszállítani az összes koleszterint, és ennek következtében érelmeszesedés, érszűkület alakulhat ki. Ez rossz esetben akár szívinfarktushoz, stroke- hoz is vezethet, hiszen egyrészt akadályozza a megfelelő véráramlást, másrészt elősegíti a vérrögök kialakulását is.
A koleszterinszint referencia tartománya
Amennyiben a koleszterinszint megemelkedik, azért a helytelen táplálkozás is felelőssé tehető, ezért életmódváltással sokat lehet tenni az állapot normalizálása és a szövődmények elkerülése érdekében. Ha az orvos indokoltnak tarja, úgy gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
Bár a magas koleszterinszintet sokszor a helytelen életmód okozza, előfordulhat másodlagos formája, vagyis amikor valamilyen betegség áll a hétterében. Ekkor sokszor pajzsmirigy alulműködést diagnosztizálnak, hiszen a szerv elégtelen működése szinte az egész szervezetre hatást gyakorol, többek között a kellő mennyiségű pajzsmirigy hormonok (T3, T4) a koleszterinszint csökkentésében segítenek, mivel részt vesznek a felesleges koleszterin eltávolításában. A Southwest Medical School, vizsgálata szerint ráadásul igen gyakran jár együtt a két állapot, hiszen azt figyelték meg, hogy a pajzsmirigy alulműködéssel küzdők 90%-ának magas volt a koleszterinszintje.
Éppen ezért, amennyiben magas az LDL szintje, úgy érdemes laborvizsgálattal meggyőződnie TSH, T3 és T4 értékeiről, hiszen könnyen lehet, hogy fény derül esetleges pajzsmirigy problémájára! Ha a betegség bebizonyosodik, úgy gyógyszeres terápiával könnyen kordában tartható, és ezáltal a koleszterinszintje is hamar normalizálódik - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
A pajzsmirigy alulműködés tünetei lehetnek továbbá:
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.
A pajzsmirigy optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű jód bevitele, különösen nyáron, amikor a fokozott izzadás miatt a szervezet több jódot veszíthet. A jódhiány pajzsmirigy alulműködéshez vezethet, míg a túlzott bevitel fokozhatja a pajzsmirigy gyulladását, túlműködését. A jódbevitel tehát fontos kérdés a pajzsmirigybetegeknek, azonban dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő mennyiség beállításához mindenképp orvossal kell konzultálni.