A köles az egészséges táplálkozás egyik alappillére lehet, ennek ellenére sokan méltatlanul mellőzik. Varga Dórától, a Budai Endokrinközpont dietetikusától viszont megtudhatjuk, milyen pozitív hatásokkal is rendelkezik.
A mai kor embere alig ismeri a kölest, pedig az egyik legősibb gabonafélénk. Kr.e 7000-7500 évvel már fogyasztották Kínában, és a 18. századig kedvelt élelem volt Ázsiában, Afrikában majd Európában és Amerikában is. Háttérbe kerülésének az oka elsősorban, hogy lisztet és tésztát nehezebb belőle készíteni a többi gabonaféléhez képest.
Bár a gabonák legtöbbször telis-tele vannak értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal, de a köles még így is kiemelkedik a többi közül. Nagy mennyiségben tartalmaz többek között magnéziumot, folsavat, B-vitaminokat, vasat. Fehérje összetételének köszönhetően fogyasztása kifejezetten ajánlott májbetegség (cirrózis) esetén.
A köles többszörösen telítetlen zsírsav tartalmának köszönhetően hosszabb távon csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét és növeli a „jó” koleszterinét. Jó hatással van a szív- és érrendszerre, csökkenti a vérrög képződés kialakulásának esélyét, javítja a keringést, sőt daganatmegelőző hatása is van.
Magas rosttartalma révén rendszeressé teszi az emésztést és jó hatással van az anyagcserére. Ráadásul fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják, mivel sokáig jóllakottság érzetet biztosít. Ezen kívül has puffadással küzdők számára is ajánlott, hiszen a rostok lekötik az emésztés során keletkező gázok egy részét, így csökkentve a kellemetlen panaszokat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Jó hír a lisztérzékenyeknek, hogy a köles bizony gluténmentes, így ők is bátran fogyaszthatják, és változatosabbá tehetik köreteiket. Továbbá érdemes megemlíteni, hogy remek fehérjeforrásként nagy segítséget jelent a vegetáriánus étkezést követő lisztérzékenyeknek!
Inzulinrezisztenseknek és cukorbetegeknek sokszor nagy fejtörést okoz az, hogy bizonyos étkezéseikhez milyen lassú felszívódású, azaz alacsony glikémiás indexű (GI) ételeket válasszanak. A köles őket is kisegíti, hiszen lassú felszívódása révén nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, így fehér rizs és krumpli helyett nagyszerű köretet készíthetünk belőle, de akár főételhez, sőt, süteményekhez is felhasználhatja!
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.