A köles az egészséges táplálkozás egyik alappillére lehet, ennek ellenére sokan méltatlanul mellőzik. Varga Dórától, a Budai Endokrinközpont dietetikusától viszont megtudhatjuk, milyen pozitív hatásokkal is rendelkezik.
A mai kor embere alig ismeri a kölest, pedig az egyik legősibb gabonafélénk. Kr.e 7000-7500 évvel már fogyasztották Kínában, és a 18. századig kedvelt élelem volt Ázsiában, Afrikában majd Európában és Amerikában is. Háttérbe kerülésének az oka elsősorban, hogy lisztet és tésztát nehezebb belőle készíteni a többi gabonaféléhez képest.
Bár a gabonák legtöbbször telis-tele vannak értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal, de a köles még így is kiemelkedik a többi közül. Nagy mennyiségben tartalmaz többek között magnéziumot, folsavat, B-vitaminokat, vasat. Fehérje összetételének köszönhetően fogyasztása kifejezetten ajánlott májbetegség (cirrózis) esetén.
A köles többszörösen telítetlen zsírsav tartalmának köszönhetően hosszabb távon csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét és növeli a „jó” koleszterinét. Jó hatással van a szív- és érrendszerre, csökkenti a vérrög képződés kialakulásának esélyét, javítja a keringést, sőt daganatmegelőző hatása is van.
Magas rosttartalma révén rendszeressé teszi az emésztést és jó hatással van az anyagcserére. Ráadásul fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják, mivel sokáig jóllakottság érzetet biztosít. Ezen kívül has puffadással küzdők számára is ajánlott, hiszen a rostok lekötik az emésztés során keletkező gázok egy részét, így csökkentve a kellemetlen panaszokat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Jó hír a lisztérzékenyeknek, hogy a köles bizony gluténmentes, így ők is bátran fogyaszthatják, és változatosabbá tehetik köreteiket. Továbbá érdemes megemlíteni, hogy remek fehérjeforrásként nagy segítséget jelent a vegetáriánus étkezést követő lisztérzékenyeknek!
Inzulinrezisztenseknek és cukorbetegeknek sokszor nagy fejtörést okoz az, hogy bizonyos étkezéseikhez milyen lassú felszívódású, azaz alacsony glikémiás indexű (GI) ételeket válasszanak. A köles őket is kisegíti, hiszen lassú felszívódása révén nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, így fehér rizs és krumpli helyett nagyszerű köretet készíthetünk belőle, de akár főételhez, sőt, süteményekhez is felhasználhatja!
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Egy közelmúltban készült tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy a magas testzsír százalék és különösen a hasi elhízás már a tinédzsereknél és a fiataloknál is inzulinrezisztenciához vezethet. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, hiszen az inzulinrezisztencia és az elhízás kölcsönhatásban vannak egymással. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi segítséggel és életmódváltással a folyamat megállítható.