Az inzulinrezisztencia mára már népbetegségnek számít, mely kezeletlen esetben nagyon könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Bár a legtöbbször igen jellegzetes tünetek hívják fel rá a figyelmet, azonban nem ritka, amikor panaszmentes betegeknél diagnosztizálják az állapotot. Hogy hogyan lehet mégis rájönni a problémára, arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.
Így vezet az IR cukorbetegséghez
Az inzulin a hasnyálmirigyben termelődő hormon, mely a szervezet szénhidrát-anyagcseréért felelős és a vérből a sejtekbe szállítja a glükózt. Inzulinrezisztencia (IR) akkor alakul ki, amikor a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, így nem képesek ellátni a feladatukat. A hasnyálmirigy egyfajta kompenzálásként a kelleténél több inzulint termel, hogy a cukor a sejtekbe kerülhessen – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája. Sajnos, ha ez az állapot hosszabb időn keresztül fennáll, akkor a hasnyálmirigy a fokozott működés miatt egy idő után kifárad, és ez 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Éppen ezért panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulni, így szükség esetén mihamarabb el lehet kezdeni a személyre szabott terápiát.
Jellegzetes tünetei
· menstruációs zavarok
· meddőség
· fokozott szőrösödés
· pattanások
· elhízás
Bár az inzulinrezisztencia sok esetben jellegzetes tüneteket produkál, ám könnyen lehet, hogy az illető panaszmentes, és csak a cukorterheléses vérvizsgálat során derül fény a problémára. Sokan hosszú évek múltán jönnek csak rá a betegségükre, és az sem ritka, amikor valakinél egyből már a 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálják. Éppen ezért, ha a családjában volt már diabétesz, érdemes panaszmenetes esetben is megnézetni az inzulinszintet, hogy még idejében meg lehessen állítani az állapot romlását!
Az inzulinrezisztencia megállapítása cukorterheléses vérvizsgálattal történik, mely során az éhomi, 60 és a 120 perces glükóz szint mérése mellett az inzulin mennyiségét is megnézik, valamint kiszámolják az úgynevezett HOMA indexet is, ami 2 felett már gyanút adhat a probléma meglétére. Amennyiben a diagnózist az orvos megerősíti, úgy személyre szabott terápiát javasol, mely gyógyszeres kezelést, rendszeres testmozgást és speciális diétát foglal magában, így tehát a beteg aktív közreműködésére is szükség van a gyógyuláshoz.
A T4, vagyis a tiroxin hormon az anyagcsere szabályozójaként működik, és szerepet játszik az izomfunkcióban, az emésztésben és a csontok egészségének megőrzésében is. Dr. Skurdenka Beatrix, a Budai Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus főorvos azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén fontos a T4 hormon szintjének ellenőrzése.
Fontos, betegek biztonságát veszélyeztető internetes visszaélésre hívja fel az Endokrinközpont minden páciens figyelmét.
