Az inzulinrezisztencia mára már népbetegségnek számít, mely kezeletlen esetben nagyon könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Bár a legtöbbször igen jellegzetes tünetek hívják fel rá a figyelmet, azonban nem ritka, amikor panaszmentes betegeknél diagnosztizálják az állapotot. Hogy hogyan lehet mégis rájönni a problémára, arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.
Így vezet az IR cukorbetegséghez
Az inzulin a hasnyálmirigyben termelődő hormon, mely a szervezet szénhidrát-anyagcseréért felelős és a vérből a sejtekbe szállítja a glükózt. Inzulinrezisztencia (IR) akkor alakul ki, amikor a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, így nem képesek ellátni a feladatukat. A hasnyálmirigy egyfajta kompenzálásként a kelleténél több inzulint termel, hogy a cukor a sejtekbe kerülhessen – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája. Sajnos, ha ez az állapot hosszabb időn keresztül fennáll, akkor a hasnyálmirigy a fokozott működés miatt egy idő után kifárad, és ez 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Éppen ezért panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulni, így szükség esetén mihamarabb el lehet kezdeni a személyre szabott terápiát.
Jellegzetes tünetei
· menstruációs zavarok
· meddőség
· fokozott szőrösödés
· pattanások
· elhízás
Bár az inzulinrezisztencia sok esetben jellegzetes tüneteket produkál, ám könnyen lehet, hogy az illető panaszmentes, és csak a cukorterheléses vérvizsgálat során derül fény a problémára. Sokan hosszú évek múltán jönnek csak rá a betegségükre, és az sem ritka, amikor valakinél egyből már a 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálják. Éppen ezért, ha a családjában volt már diabétesz, érdemes panaszmenetes esetben is megnézetni az inzulinszintet, hogy még idejében meg lehessen állítani az állapot romlását!
Az inzulinrezisztencia megállapítása cukorterheléses vérvizsgálattal történik, mely során az éhomi, 60 és a 120 perces glükóz szint mérése mellett az inzulin mennyiségét is megnézik, valamint kiszámolják az úgynevezett HOMA indexet is, ami 2 felett már gyanút adhat a probléma meglétére. Amennyiben a diagnózist az orvos megerősíti, úgy személyre szabott terápiát javasol, mely gyógyszeres kezelést, rendszeres testmozgást és speciális diétát foglal magában, így tehát a beteg aktív közreműködésére is szükség van a gyógyuláshoz.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.