A reaktív hipoglikémia a nem cukorbetegeknél előforduló hipoglikémia egyik formája Az állapot során a vércukor szintje az étkezést követő 4 órán belül a normál szint alá esik. A jelenség pontos okát még mindig vizsgálják, de az bizonyos, hogy akkor alakul ki, ha az inzulinszint emelkedett a vérben. Hátterében állhat prediabetes, gyomorműtét, amely során az étel túl gyorsan jut át a gyomorból a vékonybélbe, fruktózintolerancia, illetve jóindulatú, inzulint termelő daganat (insulinoma). Ekkor az (étkezést követően) túl sok inzulint termel a hasnyálmirigy, ami nagymértékben csökkenti a glükóz mennyiségét- ez szédülést, álmosságot, remegést, rossz közérzetet, nyugtalanságot okozhat. Az esetek többségében szerencsére nem utal súlyos probléma, ám a kellemetlen és zavaró tünetek miatt érdemes új alapokra helyezni az étkezését, hiszen a reaktív hipoglikémia könnyen a munkahelyi teljesítmény rovására mehet.
Amennyiben a fent említett tüneteket észleli valaki magán, akkor mindenképp forduljon orvoshoz, aki laborvizsgálattal és tüneteket figyelembe véve fényt deríthet az esetleges inzulinrezisztencia fennállására.
Az IR kezelésében nagy szerepe van a speciális diéta követésének. Viszont sokan abba a hibába esnek, hogy sablon étrendet követnek, pedig mivel minden szervezet más (más anyagcsere, más BMI, más zsigeri zsír mennyiség, stb.), ezért fontos, hogy a diéta személyre szabott legyen. Amennyiben nem egy egyéni paraméterekhez illeszkedik az étrend, úgy könnyen reaktív hipoglikémia alakulhat ki- mondja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa, aki hozzátette, hogy panaszok esetén érdemes ellenőrizni a vércukorszintet, mert az is előfordulhat, hogy bár vannak hipoglikémiás tünetek, de a vércukorszint nem alacsony.
Amennyiben inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak, érdemes dietetikus szakember segítségét igénybe venni, aki előzetes állapotfelmérés után javaslatokat tesz az egyéni étrend kialakítására. Hogy a reaktív hipoglikémia elkerülhető legyen, fontos, hogy minden nap, illetve egy-egy étkezés során fogyassza el a kijelölt szénhidrát mennyiséget, valamint próbálja meg a napi ötszöri étkezést betartani, lehetőleg úgy hogy ne teljen el 3 óránál több idő két étkezés között! Ezen kívül fontos, hogy kerülje a finomított szénhidrátokat. Az étrend gerincét a magas rosttartalmú gabonaféléket és abból készült termékek tegyék ki, továbbá egészítse ki minden főétkezését állati vagy növényi eredetű fehérjékkel!
A vér kóros zsírszintje veszélyes állapot, már csak azért is, mert nem okoz tüneteket úgy, hogy a betegnek panaszt okozna, így sokáig rejtve maradhat. Legtöbben egy más okból készített laborvizsgálat kapcsán szembesülnek elsősorban a magas koleszterinszinttel és a magas trigliceridszinttel, amelyek kezelést igényelnek. Prof. Dr. Somogyi Anikó PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az életmód is jelentősen hozzájárul az emelkedhet magas vérzsír, azaz lipid szintekhez, vannak bizonyos betegségek, amelyek szintén kóros lipidértékekhez, ún. dyslipidaemiához vezethetnek.
November harmadik szombatján rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és az Endokrinközpont eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, érdekes témákban.
Az adiponektin egy olyan hormon, amely a zsírszövetben szabadul fel és amely befolyással van az inzulinérzékenységre és a gyulladásokra. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arra hívja fel a figyelmet, hogy alacsony szintje olyan állapotokkal van összefüggésben, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az érszűkület.