A reaktív hipoglikémia a nem cukorbetegeknél előforduló hipoglikémia egyik formája Az állapot során a vércukor szintje az étkezést követő 4 órán belül a normál szint alá esik. A jelenség pontos okát még mindig vizsgálják, de az bizonyos, hogy akkor alakul ki, ha az inzulinszint emelkedett a vérben. Hátterében állhat prediabetes, gyomorműtét, amely során az étel túl gyorsan jut át a gyomorból a vékonybélbe, fruktózintolerancia, illetve jóindulatú, inzulint termelő daganat (insulinoma). Ekkor az (étkezést követően) túl sok inzulint termel a hasnyálmirigy, ami nagymértékben csökkenti a glükóz mennyiségét- ez szédülést, álmosságot, remegést, rossz közérzetet, nyugtalanságot okozhat. Az esetek többségében szerencsére nem utal súlyos probléma, ám a kellemetlen és zavaró tünetek miatt érdemes új alapokra helyezni az étkezését, hiszen a reaktív hipoglikémia könnyen a munkahelyi teljesítmény rovására mehet.
Amennyiben a fent említett tüneteket észleli valaki magán, akkor mindenképp forduljon orvoshoz, aki laborvizsgálattal és tüneteket figyelembe véve fényt deríthet az esetleges inzulinrezisztencia fennállására.
Az IR kezelésében nagy szerepe van a speciális diéta követésének. Viszont sokan abba a hibába esnek, hogy sablon étrendet követnek, pedig mivel minden szervezet más (más anyagcsere, más BMI, más zsigeri zsír mennyiség, stb.), ezért fontos, hogy a diéta személyre szabott legyen. Amennyiben nem egy egyéni paraméterekhez illeszkedik az étrend, úgy könnyen reaktív hipoglikémia alakulhat ki- mondja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa, aki hozzátette, hogy panaszok esetén érdemes ellenőrizni a vércukorszintet, mert az is előfordulhat, hogy bár vannak hipoglikémiás tünetek, de a vércukorszint nem alacsony.
Amennyiben inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak, érdemes dietetikus szakember segítségét igénybe venni, aki előzetes állapotfelmérés után javaslatokat tesz az egyéni étrend kialakítására. Hogy a reaktív hipoglikémia elkerülhető legyen, fontos, hogy minden nap, illetve egy-egy étkezés során fogyassza el a kijelölt szénhidrát mennyiséget, valamint próbálja meg a napi ötszöri étkezést betartani, lehetőleg úgy hogy ne teljen el 3 óránál több idő két étkezés között! Ezen kívül fontos, hogy kerülje a finomított szénhidrátokat. Az étrend gerincét a magas rosttartalmú gabonaféléket és abból készült termékek tegyék ki, továbbá egészítse ki minden főétkezését állati vagy növényi eredetű fehérjékkel!
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.