A reaktív hipoglikémia a nem cukorbetegeknél előforduló hipoglikémia egyik formája Az állapot során a vércukor szintje az étkezést követő 4 órán belül a normál szint alá esik. A jelenség pontos okát még mindig vizsgálják, de az bizonyos, hogy akkor alakul ki, ha az inzulinszint emelkedett a vérben. Hátterében állhat prediabetes, gyomorműtét, amely során az étel túl gyorsan jut át a gyomorból a vékonybélbe, fruktózintolerancia, illetve jóindulatú, inzulint termelő daganat (insulinoma). Ekkor az (étkezést követően) túl sok inzulint termel a hasnyálmirigy, ami nagymértékben csökkenti a glükóz mennyiségét- ez szédülést, álmosságot, remegést, rossz közérzetet, nyugtalanságot okozhat. Az esetek többségében szerencsére nem utal súlyos probléma, ám a kellemetlen és zavaró tünetek miatt érdemes új alapokra helyezni az étkezését, hiszen a reaktív hipoglikémia könnyen a munkahelyi teljesítmény rovására mehet.
Amennyiben a fent említett tüneteket észleli valaki magán, akkor mindenképp forduljon orvoshoz, aki laborvizsgálattal és tüneteket figyelembe véve fényt deríthet az esetleges inzulinrezisztencia fennállására.
Az IR kezelésében nagy szerepe van a speciális diéta követésének. Viszont sokan abba a hibába esnek, hogy sablon étrendet követnek, pedig mivel minden szervezet más (más anyagcsere, más BMI, más zsigeri zsír mennyiség, stb.), ezért fontos, hogy a diéta személyre szabott legyen. Amennyiben nem egy egyéni paraméterekhez illeszkedik az étrend, úgy könnyen reaktív hipoglikémia alakulhat ki- mondja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa, aki hozzátette, hogy panaszok esetén érdemes ellenőrizni a vércukorszintet, mert az is előfordulhat, hogy bár vannak hipoglikémiás tünetek, de a vércukorszint nem alacsony.
Amennyiben inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak, érdemes dietetikus szakember segítségét igénybe venni, aki előzetes állapotfelmérés után javaslatokat tesz az egyéni étrend kialakítására. Hogy a reaktív hipoglikémia elkerülhető legyen, fontos, hogy minden nap, illetve egy-egy étkezés során fogyassza el a kijelölt szénhidrát mennyiséget, valamint próbálja meg a napi ötszöri étkezést betartani, lehetőleg úgy hogy ne teljen el 3 óránál több idő két étkezés között! Ezen kívül fontos, hogy kerülje a finomított szénhidrátokat. Az étrend gerincét a magas rosttartalmú gabonaféléket és abból készült termékek tegyék ki, továbbá egészítse ki minden főétkezését állati vagy növényi eredetű fehérjékkel!
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.