A reaktív hipoglikémia a nem cukorbetegeknél előforduló hipoglikémia egyik formája Az állapot során a vércukor szintje az étkezést követő 4 órán belül a normál szint alá esik. A jelenség pontos okát még mindig vizsgálják, de az bizonyos, hogy akkor alakul ki, ha az inzulinszint emelkedett a vérben. Hátterében állhat prediabetes, gyomorműtét, amely során az étel túl gyorsan jut át a gyomorból a vékonybélbe, fruktózintolerancia, illetve jóindulatú, inzulint termelő daganat (insulinoma). Ekkor az (étkezést követően) túl sok inzulint termel a hasnyálmirigy, ami nagymértékben csökkenti a glükóz mennyiségét- ez szédülést, álmosságot, remegést, rossz közérzetet, nyugtalanságot okozhat. Az esetek többségében szerencsére nem utal súlyos probléma, ám a kellemetlen és zavaró tünetek miatt érdemes új alapokra helyezni az étkezését, hiszen a reaktív hipoglikémia könnyen a munkahelyi teljesítmény rovására mehet.
Amennyiben a fent említett tüneteket észleli valaki magán, akkor mindenképp forduljon orvoshoz, aki laborvizsgálattal és tüneteket figyelembe véve fényt deríthet az esetleges inzulinrezisztencia fennállására.
Az IR kezelésében nagy szerepe van a speciális diéta követésének. Viszont sokan abba a hibába esnek, hogy sablon étrendet követnek, pedig mivel minden szervezet más (más anyagcsere, más BMI, más zsigeri zsír mennyiség, stb.), ezért fontos, hogy a diéta személyre szabott legyen. Amennyiben nem egy egyéni paraméterekhez illeszkedik az étrend, úgy könnyen reaktív hipoglikémia alakulhat ki- mondja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa, aki hozzátette, hogy panaszok esetén érdemes ellenőrizni a vércukorszintet, mert az is előfordulhat, hogy bár vannak hipoglikémiás tünetek, de a vércukorszint nem alacsony.
Amennyiben inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak, érdemes dietetikus szakember segítségét igénybe venni, aki előzetes állapotfelmérés után javaslatokat tesz az egyéni étrend kialakítására. Hogy a reaktív hipoglikémia elkerülhető legyen, fontos, hogy minden nap, illetve egy-egy étkezés során fogyassza el a kijelölt szénhidrát mennyiséget, valamint próbálja meg a napi ötszöri étkezést betartani, lehetőleg úgy hogy ne teljen el 3 óránál több idő két étkezés között! Ezen kívül fontos, hogy kerülje a finomított szénhidrátokat. Az étrend gerincét a magas rosttartalmú gabonaféléket és abból készült termékek tegyék ki, továbbá egészítse ki minden főétkezését állati vagy növényi eredetű fehérjékkel!
A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájában nagy szerepe van a laborvizsgálatnak is, melynek során olyan értékeket néznek, mint pl. a TSH, fT3, fT4, ATPO. Sokan úgy gondolják, hogy ha az ATPO szintje emelkedett, akkor bizony a TSH is rendellenes. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa elárulta, ez nem minden esetben van így.
A jód a pajzsmirigy hormonok fontos alkotója, hiánya és túlsúlya is zavart okoz a pajzsmirigy működésben- éppen ezért érdemes nagy figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű bevitelére. Hogy milyen hazánk jódellátottsága jelenleg, miért számít mérföldkőnek a jódozott só bevezetése, illetve, miket okoz pontosan jódhiány, arról Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
A metformin igen gyakran használt hatóanyag az IR, a prediabetes és a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében, hiszen nagyban hozzájárul az inzulin-és a vércukorszintek optimalizálásához. Hogy mi mindent érdemes róla tudni, azt dr. Koppány Viktóriától, az Endokrinközpont endokrinológusától, PCOS és inzulinrezisztencia specialistájától kérdeztük meg.