A tavasz velejárója az ilyenkor jelentkező fáradság is, ami azonban sok esetben nem írható az évszak számlájára. Hátterében ugyanis fel nem ismert cukorbetegség is állhat, ebben az esetben pedig sürgősen orvosolni kell a problémát.
A cukorbetegségről, valamint a kór és a fáradság összefüggéseiről dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont diabetológusát kérdeztük.
Fáradt vagyok, ez normális?
A fáradtság egy teljesen normális állapot, persze csak ésszerű keretek között. Az állandósult fáradtság azonban már nem normális. Ebben az esetben gondolni kell arra is, hogy a hátterében cukorbetegség állhat.
Hazánkban minden diagnosztizált cukorbetegre jut egy még diagnosztizálatlan beteg. Sajnos azonban ez nem azt jelenti, hogy ilyenkor még a kór nem roncsolja, akár visszafordíthatatlanul is a szervezetett. A cukorbetegség sokszor évekig tünetmentes lehet, de az is előfordul, hogy a jelentkező tüneteket - mint amilyen az állandó fáradság érzés – a beteg egyszerűen nem veszi komolyan, mert úgy gondolja, nem állhat veszélyes betegség a háttérben.
Cukorbetegség és fáradtság
Dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont diabetológusa elmondta, hogy a cukorbetegség tünetei között előkelő helyen szerepel a fáradság is, mely ugyan egy igen általános jelenség, de nem mindegy, milyen régóta, és milyen rendszeresen áll fenn. A nem megfelelő életmód, a rossz táplálkozási szokások, valamint a kialvatlanság, örökletes tényezők, és egy sor más részlet is hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezetben 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki
A cukor, egészen pontosan a glükóz a test üzemanyaga. A vér juttatja el a sejtekhez, ahol azok inzulin jelenlétében felveszik azt. Az inzulin nevű hormont a hasnyálmirigy speciális sejtjei termelik. A glükózt a szervezet a bevitt táplálékból állítja elő. Ha a bevitt cukor mennyisége túl magas, az megemeli a vér cukorszintjét is, ami több inzulin termelésére sarkallja a hasnyálmirigyet. Ez a folyamat egészséges, ám csak abban az esetben, ha a vércukorszint nem folyamatosan magas. Ebben az esetben kezdetben a sejtek inzulinérzékenysége romlik – vagyis ugyanakkora mennyiségű glükóz felvételéhez több inzulin kell -, valamint a hasnyálmirigy extra munkája miatt a szerv kifáradhat, vagyis az inzulintermelés sem lesz kielégítő. Ez pedig hosszabb távon akár a részleges, vagy teljes termelésleálláshoz is vezethet így pedig a beteg inzulinpótlásra szorul majd.
Diagnózis és kezelés
A cukorbetegséget a tünetek alapján is ki lehet szűrni, abban az esetben, ha azok jelentkeznek, illetve a betegség jellegzetes, sokak által ismert tünetei közé tartoznak. Más esetekben a rendszeres ellenőrzés és az egészséges életmód jelentheti a megoldást.
A vér cukorszintjének ellenőrzése mellett az inzulinszint ellenőrzésére is szükség lehet, hiszen ez az adat is mutathatja a cukorbetegség kezdődő kialakulását. Ha az orvos a betegséget diagnosztizálja, akkor az elsődleges, és legfontosabb feladat a vércukor értékek normalizálása. A páciens életmódra vonatkozó tanácsokkal ellátása után a gyógyszerezés mértékének pontos meghatározása következik, ami a beteg klinikai állapotának függvényében változtatásra szorulhat.
A gyógyszerek hatóanyagának és dózisának meghatározása ugyanis a betegség alakulásának függvénye. Ennek megfelelően a rendszeres kontroll a cukorbetegség későbbi szakaszaiban is elengedhetetlen fontosságú.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.