A fehér búzaliszt bár az egyik leggyakoribb tartósélelmiszer a háztartásokban, ennek ellenére számos betegség kialakulásában szerepet játszhat a túl gyakori fogyasztása. Persze nem kell lemondani a liszttel készült ételekről, hiszen ma már több, magasabb tápértékű helyettesítője is akad. Hogy mik azok, arról a teljesség igénye nélkül Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.
Amennyiben valaki le szeretné cserélni a fehér finomított búzalisztet, úgy általában a teljes kiőrlésű változatot rakja bele a bevásárlókocsiba. A legtöbb „sima” búzaliszttel készült ételhez, mint például kenyér, pizza, jól használható, bár a süteményekhez nem igazából ajánlott. Hogy mégis miben jobb, mint a finomított liszt? Röviden annyiban, hogy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét, így a csírát és a korpát is. Ebből fakadóan magasabb az élelmi rost,- fehérje,- vitamin – és ásványi anyag tartalma a finomított termékekkel szemben. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a megfelelő anyagcseréhez, segít a kiegyensúlyozott vércukor értékek elérésében.
A teljes kiőrlésű liszthez igencsak hasonlít a Graham liszt, ugyanúgy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét. A különbség csupán annyi, hogy ennek a szemcsemérete nagyobb, ebből kifolyólag lassabb a felszívódása, így később is lehet tőle megéhezni. A vércukorszintet is csak lassan emeli meg, így cukorbetegek és inzulinrezisztensek is bátran fogyaszthatják (természetesen a megadott szénhidrát határokon belül). Véletlenül se gondoljuk róla, hogy gluténmentes!
Magas fehérje, vitamin és ásványianyag-tartalma miatt kiemelkedik a többi liszt közül. A tönkölybúzalisztből ízletesebb, tovább eltartható kenyerek süthetők, a normál búzalisztes társaikhoz képest. Bár lényegében bármely búzalisztből készült étel elkészítéséhez is tökéletes választás. Természetesen a tönkölybúzából is létezik teljes kiőrlésű változat, ami nagyobb szemcsemérettel és korpatartalommal rendelkezik- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Rostban és vitaminokban gazdag, de szénhidrátban szegényebb - röviden így lehetne jellemezni a zablisztet, ami az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Fehérjében és zsírban gazdagabb a normál búzalisztnél, ezért lassabban is szívódik fel, így cukorbeteg és inzulinrezisztensek is fogyaszthatják. Kiváló béta-glükán (egyfajta élelmi rost) forrásnak tekinthető a zab, amely elősegíti a vér koleszterinszintjének csökkenését, az immunrendszer megfelelő működését, és segítheti a fogyókúrát is. Jól alkalmazható az ételek sűrítéséhez és sütemények készítéséhez.
Magas fehérjetartalmú búzaliszt, melynek bár nem kiemelkedő a rost tartalma, mégis ideális választás lehet cukorbetegek számára. Ennek oka, hogy a benne lévő keményítőt (amilóz) csak lassan tuja lebontani a szervezetünk, nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet. Elsősorban tészta készítésére alkalmas, de cukrászsütemények és édes tészták alapanyagául is szolgálhat.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.