A lisztérzékenység – avagy cöliákia vagy gluténérzékenység- a közhiedelemmel ellentétben nem allergia, hanem egy autoimmun betegség, melynek kiváltó oka a gluténban található gliadin nevű fehérje. Az anyag fogyasztása után téves immunválasz miatt az adott tápanyag felszívódása romlik, így gyakori, hogy az illető normál étkezés mellett is alacsony testsúlyú, ráadásul előfordulhat, hogy a rossz emésztés miatt sérül a vékonybél nyálkahártyája is, ami további felszívódási problémákat okoz. Sajnos a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a lisztérzékenység nem gyógyítható, ám speciális, gluténmentes diétával kordában tartható.
A lisztérzékenység tünetei:
Kutatások szerint a lisztérzékenység és a szintén autoimmun pajzsmirigyzavar együtt járhatnak (főleg a pajzsmirigy alulműködést okozó Hashimoto betegség). Ennek pontos háttere egyelőre nem tisztázott, ám a szakemberek valószínűsítik, hogy az ok a transglutaminaz II enzim (TGase II) elleni antitestekben keresendő, amik a gluténérzékenység esetén nagyobb mennyiségben vannak jelen, ráadásul a már korábban említett gliadin szerkezete hasonló a pajzsmirigyéhez. Mindemellett igen figyelemfelkeltő, hogy amennyiben a pajzsmirigybeteg gluténmentes étrendet követ, javulhatnak az értékei- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Éppen ezért, amennyiben gluténérzékenységben szenved, érdemes vérvizsgálattal ellenőriztetni a pajzsmirigy funkcióit, mert együtt járhat a két állapot. Amennyiben együttesen áll fenn a pajzsmirigy probléma és a cöliákia, úgy a szakorvos gyógyszeres kezelést ír elő, mely a gluténmentes diéta követésével együtt megszabadíthatja a beteget a rossz közérzettől és a kellemetlen tünetektől.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.