A lisztérzékenység – avagy cöliákia vagy gluténérzékenység- a közhiedelemmel ellentétben nem allergia, hanem egy autoimmun betegség, melynek kiváltó oka a gluténban található gliadin nevű fehérje. Az anyag fogyasztása után téves immunválasz miatt az adott tápanyag felszívódása romlik, így gyakori, hogy az illető normál étkezés mellett is alacsony testsúlyú, ráadásul előfordulhat, hogy a rossz emésztés miatt sérül a vékonybél nyálkahártyája is, ami további felszívódási problémákat okoz. Sajnos a tudomány jelenlegi álláspontja szerint a lisztérzékenység nem gyógyítható, ám speciális, gluténmentes diétával kordában tartható.
A lisztérzékenység tünetei:
Kutatások szerint a lisztérzékenység és a szintén autoimmun pajzsmirigyzavar együtt járhatnak (főleg a pajzsmirigy alulműködést okozó Hashimoto betegség). Ennek pontos háttere egyelőre nem tisztázott, ám a szakemberek valószínűsítik, hogy az ok a transglutaminaz II enzim (TGase II) elleni antitestekben keresendő, amik a gluténérzékenység esetén nagyobb mennyiségben vannak jelen, ráadásul a már korábban említett gliadin szerkezete hasonló a pajzsmirigyéhez. Mindemellett igen figyelemfelkeltő, hogy amennyiben a pajzsmirigybeteg gluténmentes étrendet követ, javulhatnak az értékei- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
Éppen ezért, amennyiben gluténérzékenységben szenved, érdemes vérvizsgálattal ellenőriztetni a pajzsmirigy funkcióit, mert együtt járhat a két állapot. Amennyiben együttesen áll fenn a pajzsmirigy probléma és a cöliákia, úgy a szakorvos gyógyszeres kezelést ír elő, mely a gluténmentes diéta követésével együtt megszabadíthatja a beteget a rossz közérzettől és a kellemetlen tünetektől.
							Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.
							Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
							A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.