A vércukorszint és a nátha kapcsolata
A vér szállítja a cukrot, egészen pontosan a glükózt, melyet a test energiává alakít a működéséhez. Ehhez a sejteknek fel kell venniük a vérből a cukrot, melyhez inzulinra van szükségük. Azt a hormont a hasnyálmirigy speciális sejtjei termelik, és mennyisége egészséges ember esetében igazodik a vér cukorszintjéhez.
A cukorbetegség egy anyagcsere rendellenesség, amikor a glükóz felvétele problémássá válik. Két formáját különítjük el. Az egyes típusnál a hasnyálmirigy nem termeli az inzulint, így azt kívülről kell pótolni. A kettes típusú cukorbetegség a szerzett formája a kórnak, melynek hátterében rendszerint a nem megfelelő táplálkozás, és a mozgásszegény életmód áll. Ilyenkor a vér cukorszintje folyamatosan magas lesz, amihez a hasnyálmirigy extra munkája szükséges, hogy a megfelelő mennyiségű inzulin a vérbe jusson. A folyamatosan magas inzulinszint azonban két oldalról is gondot jelent: egyrészt a sejtek rezisztensé válnak a hormonra, vagyis adott cukormennyiség felvételéhez több inzulinra lesz szükség. Másrészt a hasnyálmirigy az extra terhelés miatt elfárad, csökken, vagy akár teljesen le is áll a hormon termelésével.
Amikor az ember megfázik, akkor az immunrendszere megkezdi a védekezést. A stresszhormonok termelődése fokozódik, a vércukorszint nő, károsodik az inzulin hatása a szervezetben, ami azt is eredményezi, hogy a cukorbetegek addigi kezelése változtatásra szorulhat.
Miért veszélyes?
Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont diabetológusa elmondta, hogy abban az esetben, ha a cukorbeteg az elővigyázatosság ellenére megfázik – ami sajnos sokszor elkerülhetetlen – akkor mindenképpen érdemes a kezelőorvossal konzultálni. A gyulladás hatására felborult szénhidrát háztartás ketoacidózist okozhat, mely egy hányással járó állapot. Ekkor a vérben túl sok sav halmozódik fel – ami akár életveszélyessé is válhat.
Az inzulin nem megfelelő hasznosulása azt is eredményezi, hogy hiába szed a beteg gyógyszert, vagy akár injekciózza magát egy adott inzulin adaggal, az ilyenkor kevésnek bizonyulhat. Ha pedig így van, akkor az rosszulléttel kezdődik, ám a nátha miatt ezt észrevenni nem egyszerű. Sajnos a végkifejlet akár diabetészes kóma is lehet, így mindenképpen nagyon oda kell figyelnie a betegeknek ebben az időszakban.
Mit lehet tenni?
Ha a cukorbetegséggel küzdő ember náthás lesz, akkor a vércukorszint ellenőrzését érdemes többször elvégezni, akár 3 óránként is. Emellett a megfázás kezdetén mindenképpen érdemes konzultálni diabetológussal, aki dönthet a gyógyszer, vagy akár az inzulin adagok megemeléséről is.
Nagyon fontos az is, hogy a náthával jelentkező étvágytalanságról is beszámoljon a beteg az orvosnak, hiszen a cukorbetegségnél előírt szénhidrát adagok elfogyasztása nagyon fontos, így ha az felborul, az további lépéseket követel meg mind a beteg, mind pedig az orvos részéről, hogy a komolyabb problémákat elkerülhessék.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.