A vércukorszint és a nátha kapcsolata
A vér szállítja a cukrot, egészen pontosan a glükózt, melyet a test energiává alakít a működéséhez. Ehhez a sejteknek fel kell venniük a vérből a cukrot, melyhez inzulinra van szükségük. Azt a hormont a hasnyálmirigy speciális sejtjei termelik, és mennyisége egészséges ember esetében igazodik a vér cukorszintjéhez.
A cukorbetegség egy anyagcsere rendellenesség, amikor a glükóz felvétele problémássá válik. Két formáját különítjük el. Az egyes típusnál a hasnyálmirigy nem termeli az inzulint, így azt kívülről kell pótolni. A kettes típusú cukorbetegség a szerzett formája a kórnak, melynek hátterében rendszerint a nem megfelelő táplálkozás, és a mozgásszegény életmód áll. Ilyenkor a vér cukorszintje folyamatosan magas lesz, amihez a hasnyálmirigy extra munkája szükséges, hogy a megfelelő mennyiségű inzulin a vérbe jusson. A folyamatosan magas inzulinszint azonban két oldalról is gondot jelent: egyrészt a sejtek rezisztensé válnak a hormonra, vagyis adott cukormennyiség felvételéhez több inzulinra lesz szükség. Másrészt a hasnyálmirigy az extra terhelés miatt elfárad, csökken, vagy akár teljesen le is áll a hormon termelésével.
Amikor az ember megfázik, akkor az immunrendszere megkezdi a védekezést. A stresszhormonok termelődése fokozódik, a vércukorszint nő, károsodik az inzulin hatása a szervezetben, ami azt is eredményezi, hogy a cukorbetegek addigi kezelése változtatásra szorulhat.
Miért veszélyes?
Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont diabetológusa elmondta, hogy abban az esetben, ha a cukorbeteg az elővigyázatosság ellenére megfázik – ami sajnos sokszor elkerülhetetlen – akkor mindenképpen érdemes a kezelőorvossal konzultálni. A gyulladás hatására felborult szénhidrát háztartás ketoacidózist okozhat, mely egy hányással járó állapot. Ekkor a vérben túl sok sav halmozódik fel – ami akár életveszélyessé is válhat.
Az inzulin nem megfelelő hasznosulása azt is eredményezi, hogy hiába szed a beteg gyógyszert, vagy akár injekciózza magát egy adott inzulin adaggal, az ilyenkor kevésnek bizonyulhat. Ha pedig így van, akkor az rosszulléttel kezdődik, ám a nátha miatt ezt észrevenni nem egyszerű. Sajnos a végkifejlet akár diabetészes kóma is lehet, így mindenképpen nagyon oda kell figyelnie a betegeknek ebben az időszakban.
Mit lehet tenni?
Ha a cukorbetegséggel küzdő ember náthás lesz, akkor a vércukorszint ellenőrzését érdemes többször elvégezni, akár 3 óránként is. Emellett a megfázás kezdetén mindenképpen érdemes konzultálni diabetológussal, aki dönthet a gyógyszer, vagy akár az inzulin adagok megemeléséről is.
Nagyon fontos az is, hogy a náthával jelentkező étvágytalanságról is beszámoljon a beteg az orvosnak, hiszen a cukorbetegségnél előírt szénhidrát adagok elfogyasztása nagyon fontos, így ha az felborul, az további lépéseket követel meg mind a beteg, mind pedig az orvos részéről, hogy a komolyabb problémákat elkerülhessék.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.