A vércukorszint és a nátha kapcsolata
A vér szállítja a cukrot, egészen pontosan a glükózt, melyet a test energiává alakít a működéséhez. Ehhez a sejteknek fel kell venniük a vérből a cukrot, melyhez inzulinra van szükségük. Azt a hormont a hasnyálmirigy speciális sejtjei termelik, és mennyisége egészséges ember esetében igazodik a vér cukorszintjéhez.
A cukorbetegség egy anyagcsere rendellenesség, amikor a glükóz felvétele problémássá válik. Két formáját különítjük el. Az egyes típusnál a hasnyálmirigy nem termeli az inzulint, így azt kívülről kell pótolni. A kettes típusú cukorbetegség a szerzett formája a kórnak, melynek hátterében rendszerint a nem megfelelő táplálkozás, és a mozgásszegény életmód áll. Ilyenkor a vér cukorszintje folyamatosan magas lesz, amihez a hasnyálmirigy extra munkája szükséges, hogy a megfelelő mennyiségű inzulin a vérbe jusson. A folyamatosan magas inzulinszint azonban két oldalról is gondot jelent: egyrészt a sejtek rezisztensé válnak a hormonra, vagyis adott cukormennyiség felvételéhez több inzulinra lesz szükség. Másrészt a hasnyálmirigy az extra terhelés miatt elfárad, csökken, vagy akár teljesen le is áll a hormon termelésével.
Amikor az ember megfázik, akkor az immunrendszere megkezdi a védekezést. A stresszhormonok termelődése fokozódik, a vércukorszint nő, károsodik az inzulin hatása a szervezetben, ami azt is eredményezi, hogy a cukorbetegek addigi kezelése változtatásra szorulhat.
Miért veszélyes?
Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont diabetológusa elmondta, hogy abban az esetben, ha a cukorbeteg az elővigyázatosság ellenére megfázik – ami sajnos sokszor elkerülhetetlen – akkor mindenképpen érdemes a kezelőorvossal konzultálni. A gyulladás hatására felborult szénhidrát háztartás ketoacidózist okozhat, mely egy hányással járó állapot. Ekkor a vérben túl sok sav halmozódik fel – ami akár életveszélyessé is válhat.
Az inzulin nem megfelelő hasznosulása azt is eredményezi, hogy hiába szed a beteg gyógyszert, vagy akár injekciózza magát egy adott inzulin adaggal, az ilyenkor kevésnek bizonyulhat. Ha pedig így van, akkor az rosszulléttel kezdődik, ám a nátha miatt ezt észrevenni nem egyszerű. Sajnos a végkifejlet akár diabetészes kóma is lehet, így mindenképpen nagyon oda kell figyelnie a betegeknek ebben az időszakban.
Mit lehet tenni?
Ha a cukorbetegséggel küzdő ember náthás lesz, akkor a vércukorszint ellenőrzését érdemes többször elvégezni, akár 3 óránként is. Emellett a megfázás kezdetén mindenképpen érdemes konzultálni diabetológussal, aki dönthet a gyógyszer, vagy akár az inzulin adagok megemeléséről is.
Nagyon fontos az is, hogy a náthával jelentkező étvágytalanságról is beszámoljon a beteg az orvosnak, hiszen a cukorbetegségnél előírt szénhidrát adagok elfogyasztása nagyon fontos, így ha az felborul, az további lépéseket követel meg mind a beteg, mind pedig az orvos részéről, hogy a komolyabb problémákat elkerülhessék.
Amikor egy nő azt veszi észre, hogy sötét szőrszálak nőttek a mellbimbója körül, az állán, a bajusz területén, meglehetősen kellemetlennek találhatja azt, hiszen ezek klasszikusan férfias megjelenésre utalnak. Azonban mielőtt bárki úgy gondolná, elég csak kitépkedni a zavaró szőrszálakat, érdemes utánajárni, mi okozhatja ezt a jelenséget. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus beszélt a lehetséges okokról.
A vércukorszint jelentős ingadozásainak kivédése rendkívül fontos a cukorbetegek számára, akik szélsőséges esetben a ketoacidózis és/vagy a súlyos hipoglikémia felé is sodródhatnak. De vajon mi lehet az oka annak, ha nehéz beállítani a vércukorszintet, mi minden befolyásolja a hatékony kontrollt és miért fontos annyira az egyensúly beállítása? Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista adta meg a válaszokat.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.