A stressz mindennapjaink szerves része, így sokaknak már szinte állandó állapot az idegesség és a rossz közérzet. Természetesen a nehéz helyzetek kikerülhetetlenek az életben, ám ha minden nap feszültségben telik, azt nem feltétlenül mentális betegség okozza. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája egy vérvételt javasol ilyen esetekben.
A stressz mindennapjaink szerves része, így sokaknak már szinte állandó állapot az idegesség és a rossz közérzet. Természetesen a nehéz helyzetek kikerülhetetlenek az életben, ám ha minden nap feszültségben telik, azt nem feltétlenül mentális betegség okozza. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája egy vérvételt javasol ilyen esetekben.
Manapság az emberekre igen nagy teher hárul, hiszen maximálisan helyt kell állni mind a munkában, mind a családi életben. Ennek következtében sokan tapasztalják, hogy az egész napjuk egy hosszú próbatétel, mely minden nap kezdődik elölről. Sajnos a legtöbben nem szánnak elegendő időt a szórakozásra és a kikapcsolódásra, aminek bizony megvan a maga böjtje, mivel ez a rohanó életstílus kihat az egész közérzetre. Az ember feszültté és idegesség válik, majd alvási zavarok, később pedig egészségügyi problémák is jelentkezhetnek, például magasvérnyomás és egyéb szív-és érrendszeri panaszok. Éppen ezért amint magunkon, vagy családtagunkon azt vesszük észre, hogy már jó ideje idegeskedéssel telnek a napok, érdemes utánajárni, vajon mi is állhat a háttérben.
Amikor valaki hosszú ideje ideges és feszült, szinte egy percre sem tud megnyugodni és pihenni, a legtöbben a depresszióra fogják- gyakran még a szakemberek is. Pedig nem ritkán pajzsmirigy túlműködés okozza a felfokozott idegállapotot. Ekkor a pajzsmirigy hormonjainak, a T3-nak és a T4-nek a szintje megnő, melynek hatására az egész test feszített tempóra kapcsol: az anyagcsere, az emésztés felgyorsul, a szív többet pumpál, a vérnyomás megemelkedhet. Éppen ezért a legjellemzőbb tünetei az állapotnak a hasmenés, a szapora pulzus, normál étvágy melletti fogyás, a fokozott izzadás, az idegrendszeri panaszok közül pedig az idegesség és az álmatlanság. Látható tehát, hogy a pajzsmirigy túlműködés, valamint a depresszió tünetei igen hasonlóak, így felesleges rögtön nyugtatókhoz és antidepresszánsokhoz nyúlni, hiszen ha hormonális zavar a probléma okozója, úgy annak kezelése a hangulatra is pozitív hatást gyakorol - mondja Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

A pajzsmirigy túlműködés további tünetei
A szakember szerint érdemes először vérvizsgálatot végezni, ahol megbizonyosodhatunk a pajzsmirigye működéséről. Ehhez a TSH szintjének mérésére szükséges, ami a szerv túlműködése esetén igen alacsony. A diagnózist kiegészítheti még a mirigy ultrahangos, illetve izotópos vizsgálata is. A túlműködés általában gyógyszerrel kordában tartható, ám súlyosabb esetben előfordulhat, hogy izotópos terápiára, esetleg műtéti beavatkozásra van szükség.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.