A stressz mindennapjaink szerves része, így sokaknak már szinte állandó állapot az idegesség és a rossz közérzet. Természetesen a nehéz helyzetek kikerülhetetlenek az életben, ám ha minden nap feszültségben telik, azt nem feltétlenül mentális betegség okozza. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája egy vérvételt javasol ilyen esetekben.
A stressz mindennapjaink szerves része, így sokaknak már szinte állandó állapot az idegesség és a rossz közérzet. Természetesen a nehéz helyzetek kikerülhetetlenek az életben, ám ha minden nap feszültségben telik, azt nem feltétlenül mentális betegség okozza. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája egy vérvételt javasol ilyen esetekben.
Manapság az emberekre igen nagy teher hárul, hiszen maximálisan helyt kell állni mind a munkában, mind a családi életben. Ennek következtében sokan tapasztalják, hogy az egész napjuk egy hosszú próbatétel, mely minden nap kezdődik elölről. Sajnos a legtöbben nem szánnak elegendő időt a szórakozásra és a kikapcsolódásra, aminek bizony megvan a maga böjtje, mivel ez a rohanó életstílus kihat az egész közérzetre. Az ember feszültté és idegesség válik, majd alvási zavarok, később pedig egészségügyi problémák is jelentkezhetnek, például magasvérnyomás és egyéb szív-és érrendszeri panaszok. Éppen ezért amint magunkon, vagy családtagunkon azt vesszük észre, hogy már jó ideje idegeskedéssel telnek a napok, érdemes utánajárni, vajon mi is állhat a háttérben.
Amikor valaki hosszú ideje ideges és feszült, szinte egy percre sem tud megnyugodni és pihenni, a legtöbben a depresszióra fogják- gyakran még a szakemberek is. Pedig nem ritkán pajzsmirigy túlműködés okozza a felfokozott idegállapotot. Ekkor a pajzsmirigy hormonjainak, a T3-nak és a T4-nek a szintje megnő, melynek hatására az egész test feszített tempóra kapcsol: az anyagcsere, az emésztés felgyorsul, a szív többet pumpál, a vérnyomás megemelkedhet. Éppen ezért a legjellemzőbb tünetei az állapotnak a hasmenés, a szapora pulzus, normál étvágy melletti fogyás, a fokozott izzadás, az idegrendszeri panaszok közül pedig az idegesség és az álmatlanság. Látható tehát, hogy a pajzsmirigy túlműködés, valamint a depresszió tünetei igen hasonlóak, így felesleges rögtön nyugtatókhoz és antidepresszánsokhoz nyúlni, hiszen ha hormonális zavar a probléma okozója, úgy annak kezelése a hangulatra is pozitív hatást gyakorol - mondja Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
A pajzsmirigy túlműködés további tünetei
A szakember szerint érdemes először vérvizsgálatot végezni, ahol megbizonyosodhatunk a pajzsmirigye működéséről. Ehhez a TSH szintjének mérésére szükséges, ami a szerv túlműködése esetén igen alacsony. A diagnózist kiegészítheti még a mirigy ultrahangos, illetve izotópos vizsgálata is. A túlműködés általában gyógyszerrel kordában tartható, ám súlyosabb esetben előfordulhat, hogy izotópos terápiára, esetleg műtéti beavatkozásra van szükség.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.