Pajzsmirigy túlműködés

Pajzsmirigy túlműködés

Módosítva: 2023.12.31 13:26

A pajzsmirigy egy kiemelten fontos endokrin szerv, melynek alul vagy túlműködése komoly tünetekkel járhat, mely befolyásolhatja a mindennapokat. 

Pajzsmirigy túlműködés - Tartalom

Mi az a pajzsmirigy túlműködés?

Milyen tünetei vannak a pajzsmirigy túlműködésnek?

Pajzsmirigy túlműködés diagnosztikája

Miért fontos az ultrahang pajzsmirigy túlműködés esetén?

Pajzsmirigy túlműködés kezelése

Pajzsmirigy túlműködés lehetséges szövődményei

Mi az a pajzsmirigy túlműködés?

A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) egy olyan állapot, amikor a pajzsmirigy több pajzsmirigyhormont termel, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. A pajzsmirigyhormonok, például a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3), kulcsfontosságúak a szervezet energiatermelésében és anyagcseréjében.

A pajzsmirigy túlműködése különböző okokra vezethető vissza, és számos tünettel járhat. A leggyakoribb okok közé tartozik a Basedow-kór (autoimmun betegség), a pajzsmirigy gyulladása (thyreoiditis), a túlzott jódbevitel, vagy a pajzsmirigyben lévő göbök és ciszták.Pajzsmirigy túlműködés

Milyen tünetei vannak a pajzsmirigy túlműködésnek?

A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) számos tünettel járhat, mivel a túlzott pajzsmirigyhormonok (tiroxin és trijódtironin) hatására számos szervrendszer működése felgyorsul. Az egyének tüneteit befolyásolhatja a pajzsmirigy túlműködés okozója és az állapot súlyossága. Az alábbiakban néhány gyakori tünetet sorolok fel.

Szívproblémák:

  • Gyors szívverés (tachikardia).
  • Szívritmuszavarok, például pitvarfibrilláció.

Emelkedett vérnyomás: A túlzott pajzsmirigyhormonok hatására növekedhet a vérnyomás.

Szorongás és ingerlékenység: A magas pajzsmirigyhormon szintek stimulálhatják az idegrendszert, ami szorongást, idegességet, és ingerlékenységet eredményezhet.

Hőhullámok és melegérzet: A túlműködő pajzsmirigy növeli az anyagcserét, ami melegérzetet, hőhullámokat és izzadást okozhat.

Fogyás: A fokozott anyagcsere miatt súlyvesztés következhet be, akár étvágyvesztés nélkül is.

Izomgyengeség és fáradtság: A pajzsmirigyhormonok hatása az izmokra is kihat, ami izomgyengeséget, fáradtságot és kimerültséget okozhat.

Álmatlanság: A pajzsmirigy túlműködése az éjszakai alvászavart, álmatlanságot és nyugtalanságot is előidézhet.

Ritka vagy szabálytalan menstruáció: A nőknél a menstruációs ciklus szabálytalansága, ritkulása vagy elmaradása is előfordulhat.

Hajhullás: A túlzott pajzsmirigyhormonok hajhullást is okozhatnak.

Hiperaktivitás: Az egyének túlzottan aktívak, nyugtalanok lehetnek.

Szemtünetek: A Basedow-kór esetén gyakoriak a szemtünetek, mint például a szem kidudorodása (exophthalmos), szemkörnyéki duzzanat és kipirulás.

Ezek a tünetek lehetnek enyhe, mérsékelt vagy súlyosak, és az egyén általános egészségi állapotától függően változhatnak. A pajzsmirigy túlműködése hosszabb távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ezért fontos időben diagnosztizálni és megfelelően kezelni. Ha bármelyik fent említett tünetet észleli, forduljon orvoshoz, hogy teljes körű vizsgálatot és szükség esetén kezelést kapjon.

Pajzsmirigy túlműködés diagnosztikája

A pajzsmirigy túlműködés diagnózisa általában a klinikai tünetek, a fizikai vizsgálat és laboratóriumi tesztek kombinációján alapul. Az alábbiakban felsorolom a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszereket.

Laboratóriumi vizsgálatok:

  • Tiroxin (T4) és trijódtironin (T3) szintek mérése: A vérben mért magas T4 és T3 szintek az elsődleges markerei a pajzsmirigy túlműködésének. A pajzsmirigy hormonok fokozott termelése jellemző erre az állapotra.
  • Pajzsmirigystimuláló hormon (TSH) szint mérése: Általában a pajzsmirigy túlműködés esetén a TSH szint csökken. A TSH a hipofízis által termelt hormon, amely szabályozza a pajzsmirigyhormonok termelését.

Szabad T4 index (FTI) számítása: Ez a teszt a szabad tiroxin mennyiségét mutatja, és segít az orvosnak abban, hogy megállapítsa, a pajzsmirigy hormonok normális tartományon belül vannak-e.

Radioaktív jód (I-131) felvétel és szkennelés: Ezt a vizsgálatot olykor alkalmazzák a pajzsmirigy működésének és méretének meghatározására. A beteg radioaktív jód tablettát vesz be, majd a pajzsmirigy működését és eloszlását méri a radioaktív jód felvételével és szkennelésével.

Nyak ultrahang: Az ultrahangvizsgálat segíthet az orvosnak a pajzsmirigy állapotának, méretének és esetleges daganatoknak a vizsgálatában.

Antitest vizsgálatok: Ha az orvos autoimmun pajzsmirigybetegséget gyanít, például Basedow-kórt, az antitestek jelenlétét vizsgálhatják, mint például a pajzsmirigy-stimuláló immunoglobulinok (TSI).

Szemvizsgálat: A Basedow-kór esetén a szemészeti vizsgálat segíthet az esetleges szemtünetek (exophthalmos, szemkidudorodás) észlelésében.

Ezek a diagnosztikai módszerek együttesen segítenek az orvosnak megállapítani a pajzsmirigy túlműködését, annak okát, és segítenek kialakítani a megfelelő kezelési tervet. Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikai folyamatot mindig az orvos határozza meg, és az egyéni klinikai jellemzők, tünetek és vizsgálati eredmények alapján alakítja ki.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Miért fontos az ultrahang pajzsmirigy túlműködés esetén?

Az ultrahangvizsgálat (ultrahangos képalkotás) hasznos lehet a pajzsmirigy túlműködés esetén több szempontból:

  1. Méret és struktúra értékelése: Az ultrahang lehetővé teszi az orvos számára, hogy részletesen értékelje a pajzsmirigy méretét, alakját és struktúráját. A túlműködő pajzsmirigy esetén a szerv általában nagyobb lehet, és az ultrahang segít az esetleges elváltozások, csomók vagy ciszták azonosításában.
  2. Gócok, ciszták és göbök azonosítása: Az ultrahangvizsgálat segítségével az orvosok észlelhetik a pajzsmirigyben lévő gócokat, cisztákat és göböket. Ezek az elváltozások lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, és az ultrahang segíthet megkülönböztetni ezeket, vagy azonosítani olyan területeket, amelyek további vizsgálatokra szorulnak.
  3. Véráramlás vizsgálata: Az ultrahang Doppler-módja segíthet az orvosnak megvizsgálni a pajzsmirigy vérellátását. A pajzsmirigy túlműködésével összefüggő autoimmun betegségek, például a Basedow-kór esetén a vérellátás megváltozhat, és ez az ultrahangon észlelhető.
  4. Pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis) felismerése: Az ultrahang segíthet az orvosnak a pajzsmirigy gyulladásának és más strukturális eltéréseknek az azonosításában. A túlműködés hátterében álló pajzsmirigygyulladás esetén ez az információ segíthet a megfelelő kezelési terv kialakításában.
  5. Sejtszöveti tulajdonságok értékelése: Az ultrahang segíthet az orvosnak abban, hogy értékelje a pajzsmirigy szöveti tulajdonságait, és megkülönböztesse az esetleges elváltozásokat.

Az ultrahangvizsgálat fájdalommentes, nem invazív, és nem jár sugárterheléssel, így biztonságosan alkalmazható. Segíti az orvosokat abban, hogy teljes képet kapjanak a pajzsmirigy állapotáról, és támogatja a további diagnosztikai és kezelési döntéseket. Az ultrahangvizsgálatot gyakran alkalmazzák más diagnosztikai eljárásokkal, például a vértesztekkel és a radioaktív jód felvételével együtt a pajzsmirigybetegségek diagnosztizálásában és kezelésében.

Kapcsolódó cikkünk

Az aspirációs citológia pajzsmirigy göbök esetén életmentő lehet

A hormonális betegségek közül az egyik leggyakoribb a pajzsmirigy zavarai. Betegségei sokszor előfordulnak az gyakran előforduló göbök, amelyek vizsgálata különleges módszert igényelhet. Az aspirációs citológiáról Dr. Németh-Almási Attila, endokrinológus kérdeztük.

Pajzsmirigy túlműködés kezelése

A pajzsmirigy túlműködés kezelése a túlműködés okától és a beteg egyéni állapotától függ. A leggyakrabban alkalmazott kezelési módszerek közé tartoznak:

  1. Gyógyszeres kezelés:
    • Tirozol (methimazol) vagy propiltiouracil: Ezek a gyógyszerek a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4) termelését csökkentik. A kezelés célja a pajzsmirigy túlműködésének korrigálása. Azonban fontos rendszeres orvosi ellenőrzés mellett alkalmazni, mivel mellékhatások előfordulhatnak, és a gyógyszerek hosszú távú alkalmazása szükségessé válhat.
  2. Radiojód-terápia:
    • Radioaktív jód (I-131) bevitel: Egy adott mennyiségű radioaktív jódot vesznek be a beteg, amely a pajzsmirigy sejtekre koncentrálódik és elpusztítja azokat. Ez a kezelés leginkább tartós és hatékony, de gyakran hipotireózist (pajzsmirigy alulműködést) okoz, amely további kezelést igényel.
  3. Sebészeti beavatkozás (tiroidectomia):
    • A túlműködő pajzsmirigy eltávolítása sebészeti úton. Ez a beavatkozás egyes esetekben, például terhesség alatt vagy más okokból, amikor más kezelési módszerek nem megfelelőek, választandó lehet.
  4. Szupportív kezelés:
    • Bétablokkolók: Segíthetnek a szívverés és más tünetek, például az idegesség és a remegés kezelésében. A bétablokkolók azonban nem befolyásolják a pajzsmirigy hormonok termelését.
  5. Életmódbeli változtatások:
    • Az életmódbeli változtatások, például a diéta és a stresszkezelés, segíthetnek a tünetek enyhítésében. A jódbevitel csökkentése is javasolt, kivéve, ha az orvos másként rendeli el.

Fontos megjegyezni, hogy a pajzsmirigy túlműködés kezelése egyedi és a beteg állapotától függ. Az orvos dönti el, hogy melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb az egyén számára. Az egészségügyi szakemberrel való rendszeres együttműködés és ellenőrzés szükséges a kezelés hatékonyságának és az esetleges mellékhatások figyelemmel kíséréséhez. A kezelés célja a pajzsmirigy hormonszintek normalizálása és a tünetek enyhítése, miközben minimalizálják a hosszú távú egészségügyi kockázatokat.

Pajzsmirigy túlműködés lehetséges szövődményei

Téma szakértői

Prof. Dr. Balázs Csaba

Prof. Dr. Balázs Csaba

endokrinológus, belgyógyász, immunológus
Dr. Mutnéfalvy Zoltán

Dr. Mutnéfalvy Zoltán

endokrinológus, belgyógyász
Prof. Dr. Góth Miklós PhD

Prof. Dr. Góth Miklós PhD

endokrinológus


 

Hírek

Öröklődés, életmód, betegségek? Ilyen okai lehetnek a zsíranyagcsere-zavarnak

Öröklődés, életmód, betegségek? Ilyen okai lehetnek a zsíranyagcsere-zavarnak

A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.

További részletek
Az elhízás és a holdvilág arc a Cushing szindróma vezető tünete

Az elhízás és a holdvilág arc a Cushing szindróma vezető tünete

A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

További részletek
A nagyobb mennyiségű testzsír fiataloknál is növeli az inzulinrezisztencia kockázatát

A nagyobb mennyiségű testzsír fiataloknál is növeli az inzulinrezisztencia kockázatát

Egy közelmúltban készült tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy a magas testzsír százalék és különösen a hasi elhízás már a tinédzsereknél és a fiataloknál is inzulinrezisztenciához vezethet. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, hiszen az inzulinrezisztencia és az elhízás kölcsönhatásban vannak egymással. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi segítséggel és életmódváltással a folyamat megállítható.

További részletek

Prima Medica Egészségközpontok