Gyümölcsöt kíván reggelire? IR esetén inkább kerülje!

Gyümölcsöt kíván reggelire? IR esetén inkább kerülje!

endokrinkozpont.hu Létrehozva: 2016.05.13 Módosítva: 2016.05.13
A gyümölcsök fogyasztása előkelő helyen szerepel a táplálkozásban, hiszen számos pozitív egészségügyi hatásuk van. Éppen ezért a legtöbb diéta főbb pillérének számítanak, ám sokan nem tudják, hogy inzulinrezisztencia esetén a reggeliből érdemes kihagyni. Hogy miért és hogy mit tanácsos ekkor a tányérra tenni, arról Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.

Miért rossz a magas inzulinszint?

A hasnyálmirigy által termelt inzulin a szervezet normál működéséhez szükséges hormon, hiszen fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, ugyanis a szénhidrátokat glükózzá bontja, mely később a sejtekhez, szövetekhez kerül. A hormon emellett szabályozza a vércukorszintet, valamint a zsírraktározásért is felelős. Éppen ezért amennyiben a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani az inzulint, úgy a vércukor mennyiségét nem tudja kordában tartani, ráadásul a folyamatos inzulintermelés miatt a hasnyálmirigy elfárad, és kialakul a 2-es típusú cukorbetegség. A magas inzulinszint gyakran kellemetlen tüneteket is eredményez, például pattanásos, zsíros bőrt, menstruációs zavarokat, meddőséget, elhízást és fáradékonyságot.

Hogy a hormon szintjét csökkenteni lehessen, abban nagy szerepe van a dietetikus által előírt, személyre szabott diétának, a rendszeres testmozgásnak, valamint bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelésnek.

Gyümölcs-barát vagy ellenség IR esetén?

Inzulinrezisztencia diéta esetén fontos, hogy a betegségben szenvedők nagy figyelmet fordítsanak a gyors, illetve a lassú szénhidrátok megfelelő időben történő fogyasztására. Mivel a szervezet inzulin-érzékenysége a nap folyamán változik (reggel és az esete kritikus ebből a szempontból), ezért a táplálkozásnak ehhez kell alkalmazkodnia, máskülönben az inzulinszint hirtelen megugrik. Ez okból kifolyólag reggelire –és este- kerülni kell a magas glikémiás index-szel (gyors felszívódású) rendelkező szénhidrátok fogyasztását. Sokan úgy hiszik, ide csakis az egészségtelennek titulált ételek tartoznak, pedig a vitaminokban bővelkedő gyümölcsök nagy része is a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportját alkotják, így reggeli gyanánt inkább kerülje mind a gyümölcsleveket, mind pedig az olyan kedvelt harapnivalókat, mint az alma vagy a banán- tanácsolja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Mikor javasolt gyümölcsöt fogyasztani?

Gyümölcsöket gyakorlatilag bármelyik másik étkezésbe érdemes beilleszteni a reggelin kívül. Ideális például tízóraira és uzsonnára 1-1 darab nagyobb gyümölcsöt elfogyasztaná, a magas cukor tartalommal rendelkező aszalt gyümölcsök, banán, szőlő és a túlérett gyümölcsökön kívül. Jelentős rost és antioxidáns tartalommal rendelkeznek az eper, a szeder, a málna és egyéb apró magokkal rendelkező piros és bordó színű gyümölcsök, amelyeket érdemes rendszeresen a táplálkozásba illeszteni. Akinek problémát okoz a gyümölcsök fogyasztása, mert hamar éhes lesz utána, vagy refluxos panaszokat okoz, azok számára javasolt néhány szem magas rost tartalmú kekszet fogyasztani mellé, vagy kevés olajos maggal kiegészíteni őket.

Finom reggeli IR esetén

Bár a diéta első hallásra igencsak bonyolultnak tűnhet, ám némi segítséggel gyorsan elsajátítható. Mivel reggelire szakember által meghatározott mennyiségű, lassan felszívódó szénhidrátot javasolt fogyasztani, így kerülni kell minden fehérlisztből készült pékárukat, a tejet (kávéban is), a cukros ételeket, valamint a gyümölcsöket. Helyettük bátran kerülhet a tányérra teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér nemi felvágottal és zöldséggel, mandulatejes zabkása, vagy akár zablisztből sütött túrós palacsinta (természetesen édesítőszerrel).

Hírek

Öröklődés, életmód, betegségek? Ilyen okai lehetnek a zsíranyagcsere-zavarnak

Öröklődés, életmód, betegségek? Ilyen okai lehetnek a zsíranyagcsere-zavarnak

A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.

További részletek
Az elhízás és a holdvilág arc a Cushing szindróma vezető tünete

Az elhízás és a holdvilág arc a Cushing szindróma vezető tünete

A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

További részletek
A nagyobb mennyiségű testzsír fiataloknál is növeli az inzulinrezisztencia kockázatát

A nagyobb mennyiségű testzsír fiataloknál is növeli az inzulinrezisztencia kockázatát

Egy közelmúltban készült tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy a magas testzsír százalék és különösen a hasi elhízás már a tinédzsereknél és a fiataloknál is inzulinrezisztenciához vezethet. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, hiszen az inzulinrezisztencia és az elhízás kölcsönhatásban vannak egymással. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi segítséggel és életmódváltással a folyamat megállítható.

További részletek

Prima Medica Egészségközpontok